Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1970-05-05
lílll É|Él -• V LVM;'/^V^Ü5’’‘¥¥*¥ \ . ' J * ^ I ■ Lenintől tanultuk, hogy a szocialista társadalom felépítésének B egész korszaika forradalmi jellegű. Különböző állomásai egyfor• ’ ' 1 K mán fontosak és egymást kölcsönösen feltételezik. A hatalom Í IH megragadása idejének forradalmi erőfeszítéseit történelmileg beífl tetőzte, követte és követi a szocialista gazdasági-társadalmi rend ■B —- korántsem „egyszerű” — kiépítése és felépítése. Ennek a WA szükségszerű és „átugorhatatlan” feladatnak a megoldása nem ■B kevésbé forradalmi, mint a nyílt osztályharc volt. Sőt, Lenin re-U latíve „könnyebbnek” ítélte a hatalom megszerzését: „Ez a má-P® sodik feladat nehezebb az elsőnél, mert semmi esetre sem oldható HB meg egyetlen hősies fellángolással, hanem a tömegek közt végzett .Ülj hétköznapi munkához szükséges legtürelmesebb, legállhatatosabb, legnagyobb hősiességet követeli meg.” Bk Szubjektív hite és szándéka ellenére is a forradalom kárára P’l cselekszik az, aki a különböző feladatok történelmi sorrendjét 1§K nem akarja tudomásul venni. Jóhiszeműen is árt az,.aki ott és sj!.,* akkor akar közvetlen hatalmi harcot folytatni, ahol és amikor 111 a szocialista építő-szervező munka van elsősorban a történelem é>í napirendjén. Napjainkban nálunk érvényes a költő — Arany fS| László — szava, amelyet a múlt században más történelmi helyde kard nem oldja meg, csak küszködés.” ■B Ezt a mi nyelvünkön úgy fogalmazhatjuk meg: Magyarorszá-Sjl gon ma az a forradalmár, aki a szocialista építőmunkát történelmi ./§ távlatokra tekintő tudatossággal és éppen ezért szívós, minden¥fr napi tevékenységgel szolgálja.. Ez egyben a szocialista világrend. szernek, a kommunista világmozgalomnak a támogatását is je- ©-~ " H lenti. A mi internacionalista, a világ minden szociális és nemzeti f’íí* felszabadító harcával szolidáris politikánk hatékonyságának építi pen az a mutatója, hogy a magunk konkrét feladatait hogyan és milyen ütemben tudjuk megvalósítani. Vannak, akik az „örök” ellenzékiség nevében lépnek fel, s megbélyegeznek mindenkit, aki a fennálló mellett szól vagy tesz, jjl* hamisan felhasználva a tőkésországokban a fennállóval való | ijp|[ szembenállás — gyakran felszínes szembenállás — különböző I formáit kifejező nonkonformizmus fogalmát. Ezekkel szemben Ilii kategorikusan kijelentjük, hogy a társadalomért való tett, a hatil tékony munka a határozott igen-mondást is megkívánja. Ezt az „igent” minden becsületes fiatal büszkén vállalhatja, mert annak j .' 3| a nagy emberi célnak, a kommunizmusnak a vállalását jelenti, i \ \ :