Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1967-07-04
k • - 9 - ; megnyugtatni,hogy ez az anyag ami összeállításra IcerüD,nemcsak összefoglalja,hanem bírálja is és értékeli az eddig történteket. A'-kor, amikor ez a szervezés az anyagban szerepel, ha nincs is kimondva, de tükrözi azt a v íeményt, hogy a PB. egyetértett ezeknek a szervezésével. Nem az elémlet,hanem a megváltozott munkastylus, az uj formák keresésének szükségessége és az uj feladatok hívták életre. Ezek a szerve'- jól működnek ée úgy gondoljuk, hogy az elkövetkező években kifejtik tevékenységüketjmég nagyobb eredményt fognak hozni. Ezek nem elméleti meggondolások alapján jöttek létre,nan játszadozás a gondolattal, hanem az élet diktálta, A másik ilyeh kérdés ,melyet Vida et. kifogás tárgyává tett, utalás a módszerre ,me lyet egyes tervezőirodáknál egyelőre eléggé kezdetleges formában, de megvalósítani szándékoznak, ez olyan üzlet,melyet ’-elefen ás nyugaton is egyes országokban igen sike' -resen alkalmaznak. Ez abból áll, hogy vannak kifejezet Len szervező vá 11a 1atok,melyek abból élnek, hogy végig járják az ipar egyes vállalatait, megvizsgálják milyen módon folyik a termelés, javaslatot tesznek a vállalat vezetőségének a termelés, vagy termelési részleg átcsoportosítására, vagypld , a szállítás, vagy technológiai folyamat, rész-szállitás , vagy hasonló kérésekkel foglalkoznak, ezeket megfelelő formában kidolgozzák és a vállalat fi rendelkezésére bocsátják azzal a kikötéssel, hogy amennyiben javaslataikat a. vállal t elfogadja, bevezeti működésé t, eredményesebben tudja megoldani feladatát, az igy keletkezett többlet jövedelem egy bizonyos %-a a tervező irodát illeti meg,ha pedig nem eredményes, nem illeti meg semmi. A dolgozók megkapják a munkáj utoe llenértókét, tehát az nem marad megtéritet lenül,hanem a tervező vállalat viseli a kockázatot, s ez véleményem szeteint bele illik a gazdasági mecha nizmusba, abba beleilleszkedik. Azt kívánom, bár nagyobb mértékben tudnák ezt alkalmazni,mint y\ ahogyan eddig tették, s alkalmazták. Egyébként Szirtes et. is ugyan ezeket a gondolatokat vetette fel, amikor arról beszélt,hogy a szervezés önmagában nem sokat ér belső tartalom nélkül. Az a válla lat, oki meg tudja oldani úgy a feladatait,hogy nem kell szerveznie, annak szerencséje van. Nagyobb vállalatoknál elkerülhetetlen, bizonyos mérvű átszervezés, mert a pénzügyi gazdálkodás uj rendszere, a meglévő szervezetben is uj, feltétlen változást igényel, egy bizonyos nagyságrenden belül. Szeretnék még kitérni egy ’'é.rdé sre.Mégpedlg régebben vitatott,- de „meg nem eldöntött kérdés - hogy hogyan történjen a tervezési munkában a gazdaságosság érvényesités e. Ezt az anyag említi eléggé általános formában, de talán nem lesz érdektelen ha ebben a L-árdésben is előbbre tudunk lépni. Közgazdasági szemléletről hosszú évek óta beszélünk, exportot tervező„irodák gyakorlatában kb, 196o óta kötelező a közgazdasági számítások végzése .Eleinte kezdetlegesen, később a beruházási kódex megjelenése óta részletesen, gazdasági számítások formájában,Meg kell "mondani, ennek a gondolatnak az érvéig esitóse sem ment könnyen.Elvi lég mindenki egyetértett a gazdasági számításokkal, azzal ,hogy a közgazdasági szemléletre szükség van,de akkor amikor ennek érvé ry esitésére sor terült, egyrészt már e lhatározott tényekkel találkoztunk,amikor ennek érvényesítésére már nem kerülhetett sor - pld. meghatározott volt már a beruházási cél, termék összetétel, - s szembe találkoztunk egy olyan műszaki • K> * I i- ' ' i« * -----------------;-----—___________________._______________________________ ________-**r- WBWMIWV\ . v. . ' ■
