Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1967-04-21
[ r * életünk ogészének és azzal összefüggően további kutatás fontos kiinduló pontjai, támaszai lekötnek. Közoktatás, iskolai intézmények. /Jelentőségüket a nevelés, az if- RusTg, á“lakősság 'ált raTSnőV kulturális színvonala szempontjából külön részletezni közhellyé válna/. / Sajtó. hírközlő intézményolc. /M.T.l/ A tájékoztatás, a kül~ és boGnTöTHi propagandaRs ágTVáciés szerepével szintén felesleges külön részletesen foglalkozni./ LVészségügyi jellegű intézmény. /Maros utoai SZTK.Rendelőintézet, T^Tosöaeic, stb. / 'S'zerope/%öve¥enysége a lakosság közvetlen,rendszoros egészségügyi ellátásában van. Munkájuk jelentősége a gyógyításon túl, n megelőzésben, az egészségügy továbbfejlesztésében is nagy. y ICeroskodelnii jellegű vállalatok, /Pest-Budai Vendéglátó Vállalat, U mTu—micérellcőtnna^álBTaV, amelynek jelentősége, hogy a kereskedelmi tevékenységen túl szoros kapcsolatban vannak a párt kulturális politikájának megvalósításával./ A felsorolás is bizonyít9a, hogy kerületünkben a szakágazatok sze* rinti megoszlás rendkívül sokrétű, a velük való foglalkozás egyegy terület speciális jellege miatt is differenciált koll hogy legyen. E pártszervezetek jelenlegi helyzetét vizsgálva racgállapitíxitó, hogy a Szervezeti Szabályzatból adódó feladatok már a kongresszust megelőzően is foglalkoztatták őket. A hivatali jellegű katogória megszüntetését jól fogadták és helyeselték. Szinten minden szervezetnél hangot adtak annak, hogy nem "fordulat" bekövetkezését látják feladatuknak, hanem azt, hogy a megnövekedőtt leírtőségek és kötelességek miatt sokkal jobban kell a jövőben a pártszervezeteknek dolgozni. Már eddig is tettek kezdeti lépéseket, hogy érvényesíteni tudják az ellenőrzés és beszámoltatás fclada| y tát. így a különböző munkatorvekben az intézmény általános munká. - *' ját érintő kérdések vitáját tűzték napirendre, az egyos részlegek beszámoltatását feladattá tették. Néhány pártszervezetnél /például: Országos Mezőgazdasági Könyvtár, Szinháztudományi Intézet/ kifejtették, hogy a kongresszust megelőző időszakban is érvényesítették a Szervezeti Szabályzatban most meghatározott jogkört, és elhangzott az is, hogy semmiféle váltoy zást nem tartanak szükségesnek /Szinháztudományi Intézőt/. Táléi kozni lehet más, olyan nézetekkel is, ami a kérdés félreértéséből fakad. Ezek közül kettőt kell kiemelni: a./ A szakvezetők ogyrésze némi fenntartással fogadja a pártszervezetek megnövekedett feladatát. Általában az foglalkoztatja őket, hogy az ellenőrzési jog nem jelenti-e az egyszemélyi vezetés .és felelősség csökkentesét? Oka ennek a múltban kialakult, sokszor formális kaposolat és néhány objektív és szubjektív tényező. b./ Bár nem általános, do találkozni azzal is. hogy egyesek úgy gondolják: most a pártszervezetek "beleszólási"' joga oly módon fog érvényesülni, hogy minden kérdésben a pártszervezetek fognak dönteni, illetve minden kérdésben az együttes döntés fog érvényesülni, és ez a pártvezetés, ellenőrzés dogmatikus értei mezésén alapul. */• I ^ ___________ u ^ ! ■ ' ' ' . ' í 1- 3 -
