Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1967-07-04
L - 4 -p.-JSfc'jj — . fedezi a keresletet* Áremeléssel azonban e eikkeknél úgy sem hozható létre a piaei egyensúly. Ezért eélszerlibbnek látszott a ráfordításokon alapuló árak megállapítása azzal, hogy egyes területeken a szükséglet kielégítését a központi elosztás megfelelői formálnak alkalmazásával oldjuk meg /például egyes energiahordozóknál a legnagyobb fogyasztók kontingentálását, egyes faféleségeknél, könnyűipari nyersanyagoknál, valamint egyes alapvető élelmiszereknél, illetőleg ezek nyersanyagainál a központi forgalmazási rend alkalmazását, szűk körben kontingens előírásokat*/- Az uj árrendszerben megvalósuló árarányok erőteljesen ösztönöznek a nehézféomk alumíniummal való helyettesítésére, valamint a műanyagipari termékek fokozott használatára. tó - Növekszik a forgalmi költségek súlya és jelentősége. Mivel az iparban és a kereskedelemben a jövőben azonos adóterhek érvényesülnek, és az uj mechanizmusban a kereskedelmi tevékenységért felszámított dij - a kereskedelmi árrés - megállapodás tárgyát képezi /amelyet külön elvonás sem az iparban, sem a nagy- ós kiskereskedelemben nem fog terhelni/ az értékesítő vállalatoknak is érdeke lesz a felesleges lépcsők kikapcsolása, az áru utjának egyszerűsítése. A fentiek szerint kidolgozott árreform az egész reform megvalósításának egyik leghatásosabb eszköze le3z. Az árreform kidolgozásában menetében a konkrét árakban összhangba kell hozni az ár-* az adó, a jö- I vedelmezőségi és külkereskedelmi szempontokat. Az egységes adózási É elvek kidolgozása során kitűnt, hogy az árakban kezdetben figyelembe vett nyereség nem mindenütt elegendő az anyagi érdekeltség biztosítására. Ezen osak bizonyos mértékű dotáció alkalmazásával lehetne segíteni, biztosítva annak központi áttekinthetőségét. A termelői árak— f bán figyelembe vett nyereség meghaladja az előirányzott átlagos 5 %-ot. A kereskedelempolitikai vámok áremelő hatásai is módosították az ármunka kezdetén kialakított árakat. Az ármunka végeredményeként az állam közli majd a vállalat okkal a hatóságilag közzétett /fix/ termelői árakat, valamint a termékek egy további hányadára vonatkozóan a maximált árakat. A suabad árakra vonatkozóan az 1968. január 1-i induló árakat már maguk a vállalatok dolgozzák ki, központi állami szabályozás keretében. A termelői árak körében a szabad árformába tartozó termékek az alapanyagipar termelésének kb 21 %-át, a feldolgozóipar termelésének kb 75 %-át foglalják magulcba. i< I I : ■ I wv,*... j 3 3" "3" í