Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1964-10-13
| núsított példái. De sokan vannak még, akik Itt az ideje, hogy erőteljes harcot indítsunk csak annyit látnak a társadalom érdekeiből, a munkafegyelem megjavításáért, a munka amennyit saját legközvetlenebb anyagi érdé- jobb megszervezéséért, a lazaság és felelőtlenkeik látni engednek, nem is beszélve az élős- ség ellen. Az átgondolt intézkedések kidolgo- ; ; . diek vékonyabb, de nagyon veszélyes rétegé- zása és érvényesítése mellett sokat tehet ezért ről. Az öntudatos dolgozókra támaszkodva a propaganda és agitáció is. Népszerűsítsük a küzdjünk azért, hogy mindenki felismerje az jól dolgozókat, ostorozzuk a lógósokat, ingyenegyéni és közösségi érdekek összefüggését, élőket. Arra van szükség, hogy maguk a dolfolytassunk kíméletlen harcot a közösség mun- gozók kollektívái gyakoroljanak erkölcsi nyokáján élősködő, burzsoá szemléletű harácsolok mást a fegyelem betartása végett olyan eser ellen. Napjaink forradalmárai azok, akik vál- tekben is, amikor a fegyelmi vétség még nem lalják ezt a munkát és meg is találják sikeres * ütközik jogi szabályokba. i elvégzésének módját, képesek ebbe az irányba Fontos feladatunk a társadalmi tulajdon véfordítani azt az osztályharcos energiát, amely delme. Ma már nagy dolgozó tömegek felhákorábbi győzelmeink legfőbb forrása volt. borodásával találkozik a társadalmi tulajdon Magát a gazdasági munkát is át kell hatnia gondatlan kezelése, a felelőtlen herdálás, tár, M az ideológiának. Á munkához 'való szocialista sadalml 3ayaink pocsékolása és rongálása. Pártviszony kialakítása, a tervek jobb és pontosabb szervezeteink, gazdasági vezetőink és egyéb teljesítése szívós, mindennapi eszmei munkát társadalmi szerveink kötelessége, hogy egyigényel, amelynek során a dolgozókkal mégis- rószt szervezeti intézkedésekkel, másrészt a mertetik a párt és a kormány gazdaságpoliti- dolgozók között végzett eszmei nevelő munkákai határozatait, feltárják előttük a rájuk bí- Ya > s nem ut°7sd sorban saját példájukkal érzott feladatok értelmét, tágabb (üzemi, ipar- jók el olyan társadalmi közszellem kialakítáági, népgazdasági és osztályharcos) összefüggő- saü ameY nem tűri meg a társadalmi tulajdon seit megkárosítását. Társadalmi helyzetüktől füg_T _ -i *-• j -i u - 'i getlenül, bátrabban és szigorúbban kell fele-Nagy jelentőségű a dolgozok bevonása a val- . . . , , . , ,,, i i i.- * i i ív. _ í- -4- i lossegre vonni azokat, akik akar szándékosán,! i lalati tervek kialakításába, megvalósításuk . u • u-i 4- -.... . , , „ . 4 akar hanyagságból, nemtorodomsegbol, gonszervezesebe. A szakszervezetek, üzemi tana, ’ ? , , csők, a termelési tanácskozások, amelyek ezt —Y ansag o vaSy ozza ei as 0 ar I ! a célt szoltól iák éonen e téren gvakran fór- oKoznak a társadalmi tulajdonban. Gyakran e , s 1 j PP gy téren megengedhetetlen liberalizmussal találmálisan működnek, holott az üzemi demokrá- , ~ 1Ag,gt íiDeranzmussai taia _ , .. . ... , .. kozunk. A kommunista magatartással nem fér cia biztosítása a gazdasági es a világnézeti ne- ö , . , . velő tevékenységnek egyaránt fontos emelőie °SSZe 3 k-2zombosse& a tunyasag, a ,,kez kezet.. tevexenysegneK egyaránt lontos emelője. mos„ álgipöht, a sáemithübyás, a hibák el-A dolgozók egy részében még nem él, és - RaUgStása és takargatása. 1 ami különösen fontos — gazdasági vezető szer- •—A dolgozó emberek igényei, kielégítésre váró veink, a minisztériumok, az iparágakba válla- szükségletei gyorsan növekednek, anyagi lehelatok felelős vezetőinek tevékenységében ma tőségeink bővülése előtt járnak. A természetes még gyakran nem érvényesül megfelelően a és jogos elégedetlenséget, a jobb élet akarását népgazdasági szemlélet. Gazdasági és ideoló- teremtő erővé kell változtatni, mert csak szer- dW giai munkánknak egységesen oda kell hatnia, vezett, fegyelmezett, lelkiismeretes munkával hogy a tarca, az: iparág, a vállalat vagy üzem- alapozhatjuk meg az életszínvonal további rész erdekei ne kerekedhessenek az egész nép- emelését. ► 1 tHH| gazdaság érdekei fölé. A szocialista tudatosság fejlesztésének és a Céljaink megvalósítását fenyegeti, hogy míg szocialista erkölcs, különösen pedig a munkákorábban háttérbe szorult az anyagi ösztönzés, hoz való szocialista viszony kialakításának ma sok területen gyakran az erkölcsi ösztön- fontos eszköze hazánkban a szocialista brigádzők teljes elhanyagolásával találkozunk. Tu- mozgalom, amelyben kifejlődik a munka szodatformáló munkánkban nem érvényesül kellő ciabsta jellege és érvényesül a kollektivizmus hangsúllyal az, hogy a szocialista eszme, tuda- elve. Fejlődése gazdasági céljaink megvalósutosság, a szocialista erkölcs hatalmas erejét kell lását és a szocialista emberré válást egyaránt fokozni az anyagi érdekeltség elvének helyes előmozdítja. és egyidejű alkalmazásával. Hivatkozni lehet A szocialista brigádmozgalom kialakulása s 1 | és kel1 az anyagi érdekeltség érvényesülésére, óta sokat fejlődött. Ma már szinte minden népde ezt párosítani kell a jól dolgozók társadalmi gazdasági ágra kiterjed. Egyre több műszaki, megbecsülésével és a szűk, individualista szem- tervező és kutatómunkát végző értelmiségi lélet elleni harccal. vesz részt benne. A gazdasági és mozgalmi ve, ' — I
