Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1964-10-13
lista politika célja nem változott; ma is, hol- életéről szükséges, serkentően hathat. De a nap is a kapitalizmus visszaállítása, a szocia- sokoldalú érintkezés a kapitalista világgal il- ? lizmus megdöntése. De a megváltozott világ- lúziókat is táplál, sokakat megtéveszt a nyu-' helyzetben a világháborús összecsapás súlyos gati metropolisok fénye, eltakarja szemük elől kockázata és az embargó csődje miatt, ma első- a kapitaiista viiág árnyoldalait és súlyos belső sorban nem fegyveres „felszabadítással”, ha- PiWrrmndá„,it nem a „fellazítással” és főképpen az ideológiai-politikai behatolással akarják elérni ezt a Nincs félnivalónk a két rendszer eszméinek célt. A szocialista országokkal szemben alkal- versenyétől. A békés egymás mellett élésnek 1 / mazott „fellazítási taktika” mindig együttjár a és gyakorlati konzekvenciáinak vállalása azt / kémkedéssel, az illegális harc más módszerei- követeli, hogy erősítsük a szocialista meggyővel, alkalmas helyzetben a direkt-akciók szer- ződést, világítsuk meg a kapitalista országok vezésével és támogatásával és a világ más tér- fejlődésének törvényszerűségeit, az imperializsegeiben ma is a nyílt, fegyveres agresszióval. mus igazi ar(ját> reális eUentmondásait, termé-I Egyre több bnpcrialista politikus látja a bé- szetéből következő antihumanista lényegét, sef kés egymás mellett élés szükségességét, ami gítsünk eligazodni a kapitalista országokban arra készteti a kapita izmus ideológusait hogy végbemenő foiyamatokban, állampolgári hűa szocializmus elleni küzdelem raffináltabb /, , . , . ff8 / mM^erdtkeSsiic; minden eszközt latba vés- ®egre’ felelosse^udatra es szocialista patnosenek „a koegzisztencia szellemi harcának” musra neveUuk az embereket. megnyerésére. A békés egymás mellett élés politikája nem Az imperialisták „fellazítási” taktikájának mond ellent az erőteljes, határozott antiimpecélja egyfelől: a szocialista országokat el akarja rialista propagandának, ellenkezőleg: megköveválasztani egymástól, a szocialista közösségtől, teli azt. Az imperialista vezető körök, politimindenekelőtt a szocialista világrendszer cent- kájuk és ideológiájuk differenciálódott, de megrumától, a Szovjetuniótól, a „semlegesség” maradt közös lényegük: az antikommunizmus. hídján akarja átvezetni a szocialista országo- Nem szabad teret engednünk illúzióknak; tud- 1 kát az imperializmus táborába. Másfelől: a szó- nunk kell .küIönbséget tenni a „ves2ettek.. és ciabsta demokrácia fejlődését „liberalizmussá” •- ,, r . ?. . ”, , , próbálja változtatni hogy megvalósuljon a csoportok kozott, ki- <4 | rendszer „békés átalakulása”, a tőkés tórsada- hasznaim az imperializmus táborában éleződő lom restaurációja. ellentéteket, de sohasem téveszthetjük szem ., | a • -v „ „ elől, hogy a különbségek és ellentétek az im-Az imperializmus „fellazitasi terveiben nafív • r u i-i , figyelmet szentel Magyarországnak. Már az Hí a" rTM hara“-1956-os ellenforradalmi lázadás előkészítése és az egesz imperializmus eUen. kifejlete megmutatta az imperialista taktika ^aPrtlista országokkal való érintkezés lényegét és célját. Ma kénytelenek ebsmerni m®gnöyekedett felületeit egyben fel kell haszaz elmúlt évek fejlődésének eredményeit: a nálTMnk h°gy terjesszük az igazságot, ) növekvő jólétet, közéletünk demokratizmusát 0Slsmertessuk társadalmi gazdasági, politi- W |jgg / az emberek fe.szabadultságát. Ferde tükrük azonban ,^e^izálás_ -nak láttatja, meghami- hogy büszkék vagyunk eredményeinkre és bísítja es eltorzítja az MSZMP politikáját, a szó- zunk további fejlődésünkben. Ma még gyak- 7 ciabsta demokráciának a szocializmus alapjai- ran szégyenlősen, nem a kapitalista országok ? nak lerakásával, az osztályszerkezet megvál- dolgozó tömegeihez fordulva, neon offenzív mó- / tozásával járó növekedését. Lényegében az a dón, hanem a polgári értelmiség igényeihez törekvésük, hogy szembeállítsák a „liberális”- igazodva szólunk szocialista társadalmi-politinak hamisított és kívánt „magyar szocializ- 0 rendszerünk, gazdasági és kulturális mun) must” a testvér-országokkal, viszályt szítsanak kánk eredményeiről. a szocialista országok között, hazánkban pedig A kapitalista világgal bővülő, eltérő formák) a polgári demokrácia felé tereljék a szocialista ban realizálódó kapcsolatok csak akkor válnak építést. az egyes szocialista országok javára, ha nem I A gazdasági kapcsolatok bővülése, a diploaz imPe£alista behatolásnak, nem í-í i „a • • c ■ i -j. • i r csorbítják a szocialista vilagkozossefi osszeformácm. érintkezés kiterjedésé, a tájékozódás a rottságát és a közösen kldol|ozott elveken Lakapitalista országok tudományos és kulturális puló akcióegységet. fn! 4 7■IM; * Ili r | -j . I PllS ,r. ! . , , -1 I I
