Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1963-10-22
v ; '* • < ' ' ' l w ■ 'r ff: ■ ..." ,• -ft munkahiány, a második felében a "hajrá", a fekete túlóra, a kapkodás, aminek következtében a minőség /a mennyiséggel szemben/ háttérbe szorul és a munkafegyelem is romlik. Értho^etlennck tart fák, v>.-- r n tervgazdaságban hogyan lehet ilyen évi-ul-á „re rendszereccn megismétlődő hiba,- Egyes tervezőirodákban részben éppen 0 fentiek nehezítik a termelési agitáoiót. részben pedig az a tény, hogy számos, nagy gonddal és költséggel elkészített tervet vagy*nem használnak fel, vagy pedig az, amire rövid tervezési határidő j volt, és amit nem ritkán rohammunkával készítettek el, hónapokon, egy-két évig is elfekszik elfogadásra várva. Jogosan kérdezik az emberek, nem lett volna-e gazdaságosabb először dönteni, és utána, adni megbízást a tervezésre, hogy a tervezés ne rohammunka, hanem valóban alkotás' is legyen. Több pártszervezetünktől érkezett figyelmeztetés arra, hogy szakemberek a műszaki fejlesztéshez, a korszerűségi., gazdaságossági elvek, stb. érvényesítéséhez nem kapnak megfelelő segitséget, se lehetősé- ■ te get, se anyagi ösztönzést,/se kellő védelmet, ha netán az első lépésy re nem úgy sikerül/ és ezért is ragaszkodnak gyakran a régi, az el-, avult, de biztos és könnyű megoldásokhoz. A szocialista óimért küzdő brigádverseny pozitív hatását minden vonatkozásban /termelés,nevelés/ dicsérik, és hasznosnak tartják. A szooialista brigádmozgalomról tartott PB.ülés óta számos helyen .jelentős fejlődés tapasztalható. Kerületünk dolgozói körében, ~ ha érthetően nem is olyan nagy mértékben, mint az ipar kérdéseiről., -« a mezőgazdaságról is gyakran esik' szó, a dolgozók jelentős része Ismeri a mezőgazdaság helyzetét.. /A i tájékoztatáson túlmenően egyrészt több ezren vidékről járnak be dolgozni, másrészt a vállalatok egyrósze szoros kapcsolatban is van a mezőgazdasággal - nem is beszélve a széles vidéki rokoni kapcsolatok-TÓI,/ Általában elmondhatjuk, hogy a mezőgazdáság fejlődését pozitiven ité-lik meg - azt mondják, hogy "est az élelmiszerellátásunk is mutatja"* te Emellett ilyen aggodalmak es kritikai megjegyzések hangzanak el:- Sok beruházást eszközlünk a mezőgazdaságba, de nem érezzük' • kellően a minőségi változást.- Sok boészankodást okoz a mezőgazdasági beruházások elégtelen előkészítése, a tapasztalható kapkodás, az anyagi javakkal való lélektelen gazdálkodás, stbté "Hát .meddig engedjük még"- kérdezik tőlünk, néha egy-egy TV. vagy rádióközvetítés f után.- Olyan vélemények: is elhangzanak, hogy a mezőgazdaság szociálist® átszervezése túl korai.volt, "mert nem teremtettük meg a teohnikai feltételeket és nem biztosítottunk megfelelő szakembereket, stb.- Gyakori az aggodalom a fiatalok o'lvártete®.sa miatt is, Többen azt javasoljak, ezt radikális ab bán kel le ne- mégakadályozni. Ehhez megfelelő kul .telis £e" ta ff* és szórakozási lehetőségek megteremtő.-vöt jaV'"'': ’te, • : '•A ' , ; $& ►Ő ■ -' " —~~ """ ........... -........................■ — ........... — - ' ' ——* 1 ■' f \ 8 — .
