Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1963-10-22
■rTTuwmw—■ ■Wimmi ■ • * —W-V. -' ' ■ 0^0 ■ ' ■ " tó'• ■ " 1 ' - -( VI > ■fa ’■ ‘ A . \ ■■- 11 ~ figyelmen kivül hagyták, szubjektivista, voluntarista módon akarták átugrani a fejlődési szakaszokat, ami miatt a szocializmus építésében óriási hibák, zavarok és aránytalanságok keletkeztek, A belső hibák őszinte feltárása, a szocializmus építésére vonatkozó általános érvényű marxista-leninista tanítások helyi alkalmazása, az objektív törvények figyelembevétele és felhasználása helyett téves ideológiai, politikai koncepciókkal igyekeztek magukat igazolni, a felelősséget elhárítani és a nép figyelmét elterelni, A kinai vezetők a nehézségek láttán elvesztették hitüket a kapitalizmus békés gazdasági versenyben történő legyőzésében, és ezért is vallanak baloldali, álforradalmi, korunk reális erőviszonyait figyelmen kivül hagyó és lebecsülő dogmatikus nézeteket, A "baloldaliság" kispolgári mentalitás, kishitűség és kalandor' politika akkor jelentkezik, amikor hordozói úgy érzik, hogy a jelentős nehézségekkel nem tudnak megbirkózni, és ott, ahol nem látják a világ és az ország viszonylatában r kiutat, a harc követelményeit és te útjait., A baloldaliságnak - kétségtelen - jelentősek az osztálygyökerei Ki— nában, de nem törvényszerű a. győzelmük, mint ahogy a Szovjetunióban R /trookista és egyéb/ beloldaliság nem vált soha uralkodó irányzattá. Ezt csak a kétfrontos harc alkalmazásával lehet megakadályozni. Sajnos a kétfrontos harc a Kinai Kommunista Párt munkájában nem érvenyesül. A kinai vezetők kishitűsége, szubjektivizmusa, a marxista dialektikának /amely korunk értékeléseben az imperializmus békés | versenyben történő legyőzése tételében, stb,/ világosan érvényesül meg nem értése ós elvetése a marxizmus-loninizmus dogmatikus felfogása lényegében összefügg a személyi kultusz kérdésében elfogadott elvi és „ gyakorlati „ állásfoglalásukkal is, mert'a szub jekti.vista, voluntarista nézeteiknek nem a demokrácia szélesítése, hanem a személyi kultusz módszere felel meg leginkább és ezt akarják rákénysze; riteni a testvérpártokra is. Véleményünk szerint ezek a leglényrorsebb okok. te V. A KGST ÉS HAZÁNK GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE. Bár a fenti kérdések mindenekelőtt a műszaki értelmiséget és a mun} kasokat foglalkoztatja, aligha van olyan terület, ahol a dolgozók körében ne képezné„ kisebb-nagyobb mértékben a vita tárgyát a KGST vagy gazdaságpolitikánk egyik-másik kérdése. Ez természetes is. hisz mindenki előtt érthető, hogy egész életünk, jólétünk, körülményeink aV, ? b" ezen múlik. Mind a párttagok, mind a pártonkivüliek többsége /kisebb-nagyobb fenntar' teok mellett;/ helyesli részvételünket a KGST-ben, szükségesnek, fent ősnek és hasznosnak tartják. A fentiek előre bocsátása mellett azonban látnunk kell, hogy felvilágosító nevelőmunkánk elégtelensége következtében számos, elfogult, vagy téves nézet, esetenként nacionalista szémlélet tapasztalható. /Most is, mint ahogy egész jelentésünkben tettük, elsősörban azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyeknek tisztázása feladatunkat ké— pezi./ A KGST-vel kapcsolatban a helytelen szemléletek jelentős része abból fakad, hogy 1956 előtt ezt a kérdést "szigorúan bizalmas" kérdésként / { $> ■* ® ' . ■ ' , * . fat'... • '■ I
