Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1958-10-03
r- -1"' _ , ~ .- nnr- . i ' • .! k -7- YY ' i egyetért a XX.sz, első felére vonatkozó megállapításaival, de annál kevóebbé a XIX.sz. első felére vonatkozóakkal, amikor úgy határozta 1 azt meg, hogy nem sok jelentős esemény történt, holott akkor is óriási átalakulások mentek végbe, akkor éreztette hatását a francia forradalom, nagy jelentőségű volt az ipari forradalom, a feudalizmus felt bomlása, s az egész reformkor, ami nem kicsiség és valészinü egy évszázad múlva a mi korunk fejlődését is jelentéktelenebbnek Ítélhetik meg, mint az a valóságban. Pinczés elvtársnak az emberek megnyerésére vonatkozó megállapítása örök igazság, de ahogy arról beszélt, ab-^ bán a formában nem helyes, s a kultur tézisekben nefo is erről van szó, mert a munkásosztály először érezlmileg van megnyerve, s itt Csapajev példáját emliti, aki igen műveletlen volt, s ennek ellenére legkövetkezetesebb harcosként vett részt és állt helyt a forradalomban, a ez nem mond ellent egymásnak. Előfordul, hogy egy ember 2-3 éve megnyert a munkásosztály számára anélkül, hogy egyetlen marxista könyv lett volna a kezében, mert a világnézet elsajátítása nagyon lassú folyamat, a azoknak a kommunistáknak, akik már elsajátították, nagy feladatuk van abban, hogy elsajáttittassák azokkal, akiket már megnyertünk, A munkásosztály vezetőszerepének értelmezése területén meg most is sok félreértést lát és egészen részletesen magyarázza, hogy ez nem azt jelenti, minden egyes iró, vagy művész* feltétlenül a munkásosztály soraiból kerüljön ki, hanem az ha olyan kommunisták állnak fs a kulturális front ólén felülről lefelé végig, akik elsajátították 1 i a marxizmus-leninizmust, vagy legalább igyekeznek annak szellemében tevékenykedni úgy, hogy az megfeleljen a munkásosztály érdekeinek. A bajt abban látja, hogy kispolgári elemek, - akár párton belül, akár párton kivül - befurakodnak ilyen pozíciókba és nem a munkásosztály kultúráját terjesztik, hanem olyan kispolgárit, auni aláássa a munkásosztály vezető szerepét, a mi pozícióinkat. Ilyen esetben tehát még a szakszervezeti kultúrotthon, vagy kulturcsojDort éléről is el kell távolítani az ilyen egyént. Rácz elvtárs hozzászólásával kapcsolatban az a véleménye, hogy elfeledkezett az általa biralt területen tapsztalható komoly erőfeszítésekről, amelyet á párt tesz és arról,^ hogy ezen a területen vagyunk a legjobban elmaradva, ha van is lényeges javulás. Nem szabad kiindulni abból, hogy műsorra tűzték a "Tojást", vagy a "Teaház"-at, hanem abból kell kiindulni, hogy egyre több jó darabot adnak, s jövőre még többet fognak adni, mert sokkal jobban érvényesül a párt és az állam vezetőszerepe, Bartek elvtárs „te azt emelte ki, hogy mennyivel előnyösebb helyzetben vannak az iskolák- X*'7" bán a kispolgári gyerekek, s ez biztos, de megint nem ez a döntő, mert ezen nem tudunk segíteni, s nekünk kommunistáknak ott kell harcba menni, ahol /segíteni tudunk, tehát, hogy kimunkáljuk^azolcat a módszereket, amelyekkel megjavíthatjuk az általános és középiskolai oktatást, hogy mire eljut a gyermek az egyetemig, legalább megközelítőleg egyenlő feltételek mellett tanulhasson a polgári származású gyermekekkel. Ezen most dolgozik a párt, s talán^egy éven belül lesz erre konkrét javaslat, de addig is a kommunisták és a népi demokrácia talaján álló pedagógusok kötelessége az ált. és közéspiskolákban, hogy^ maguk is segítsék a munlcásszülők gyermekeit, ha kell társadalmi munkában is. A következőkben beszél Hruscsov elvtársnak az oktatási munkával kapcsolatos megállapításairól, a felső oktatást illetően összehasonlító adatokat közöl Amerika és a’Sz.U. között, a hangsúlyozza annak a szempontnak a jelentőségét, hogy minden főiskolát és egyetemet^végzettnek is néhány óvet a termelőmunkában kell eltölteni. A művelődési politika^ irányelveinek értékelését illetően felhivjá a figyelmet a helyes arányérzékre, mert a téziöekkel a többség egyetért* 3 csak kevesen vannak, akik a saját szájuk ize szerint értelmezik, de természetesen e fölött sem szabad szemet hunyni. Kitér arra, hogy Palffy elvtárs nagyon megbírálta Meruch elvtárs beszámolóját, ellenben a maga részéről kitűnőnek tartja azt, bár valóban az a hibája, hogy nem konkretizálta, de ez szükségszerű hiba, mert mivel ezek a meghatározások nem egyszeri alkalomra szólnak, hanem hosszú időre megszabjak a kulturí . . * ‘ ' 1 * !• • A ‘ . .. • M ■■ ■ ’ 3 i ................................................................................— .........—— -------------------i i
