Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1958-06-24
r Jáhné et.-nő: Nincsen tapasztalata, de hozzá szól, raert az a kép amit---------Mező" eivtárs mondott a vasúti dolgozókkal kapcsolatban igen szomorú. Ci- is meggyőződött, hogy ez igy van. Szükségesnek tartja, hogy •valahogyan segitaé’get kellene nyújt ni a vasút dolgozóinam * Egyetért Váradi elvtárssal, hogy a lakás helyzeten keli valamit tenni, mert. osak igy tudják elérni a munkások kulturális főiem 1- kodésvit. A nők helyzetének megjavításáról beszél. Nem használjak ki eléggé a lehetőségeket, itt gondol a gépek kölcsönzésére. Vitéz Hódi: A szakszervezeti nőfelelősökkol tartott<k egy értekezletet. STa tapasztalat, hogy a nőfeielősök részéről tehetetlenség mutatkozik. De a pártszervezetek sem fogl -lkoznak megfelelően a nők hely* zetévdl, semmi segítséget nem adnak nekik. Másik kérdés amivel foglalkozik. a.saakszorv zetben olyan álláspont alakúit ki, hogy a szakszervezet politikai munkával addig nőm nagyon foglalkozhat, amig a dolgozóknak szociális problémájuk van. Ez nagyon élesen a •nők közötti politikai munkában nyilvánul meg, de ez itt som áldja meg a hülyét. Olyan irányítást kapnak, mint ha -a szakszervuz t érdekvédelmi szervezet lenne, A poütikai munka azüzemekben kampányokra ///XX/Xp/X/ korlátozódik. Az a tapasztalat, hogy a kedvező helyzetet sem tudják kihasználni. Ilyen előfordult az Állami Nyomdában, amikor a kerületi tanácstól lakást kaptak, Amikor tudunk adni, akkor sem politizálunk vele. A kulturális lehetőségek terén lehet tlen helyzet van, jó lenne ha ezt jeleznénk a budape ti Dórtbizottság felé. Az üzemek kultur munkájába a kerületnek nincsen beleszólása. A munkásosztály vezető szerepe: az az érzése, hogy_a pártszervezeteink nem értik, hogy mit jelent a proletárdiktatúra viszonyai között, hogy a munkásoknak vezető szerepet keli /// adni a kulturális életben. Példát hoz fel: Rátonyi elvtára vezet egy munkáskört, amiben egy munkás sem vesz ré3zt.Segíteni kell, hogy különböző társadalmi" szervekben a munkásosztály megfelelően legyen képviselve. Az ifjúság helyzetéről a jelentés elég keveset mond. i Olyan tapasztalatai vannak pl. az KTH- ipari tanulók iskolájából: a tanuló lányok havi jövedelme meghaladja 15oo—2ooo Ft-ot, amit. nem adnak haza. Ezt helytelennek tartja, nem hiszi, hogy az uj mura ás generáció kinevelősét segiti ez elő*. Nagyon elkényeztetik az ifjúságot, e.,zel foglalkozni kell.' * Kassai et. A K.V.- lat pontos ós megbízható képűt akar kapni, hogy 1945 ■ óta' mi változott meg. Mi jó és mi a rossz. A jelentés ne csak a negatívumokra mutasson rá, de mutassa meg az is, hogy a munkásosztály helyzetében mi változott meg. Itt nem agitációs munkáról van szó hantim arról, hogy a KV. megbízható anyagot kapjon. Mi történt 13 év alatt és mit kell még tenni. Hogy élnek a munkások, mi lett a gyermekeikből. Vannak itt végzett emberek,•akik a népidemokráciából nőttek ki, ezt a jelentésbe feltétlenül bele kell venni. ■ Három feladata volna a jelentésnek: Megbízható anyagot szóig ült tni a K.V.-nek, világos Helyzet megítélésében. Alaposan kell megvizsgálni, hogy a kerületi pH . ia levonja a t nulságokat. Az az ér- i 'zése, hogy egyes kérdéseknél egy kicsit derülátók, vagy túl pesszimisták. Konkrétumokat kérnek. A munkás fiat lók helyzete: azt a következte test vonja le,hogy nincsen semmi baj a munkásokkal. De van itt egy másik tényező, hogy a fiat dók nem ismerik az utat, nem látják, hogy értünk ei eddig, mert a felnőtte * is kezdik elfelejteni, hegy mi volt azelőtt. Szeretjük a mai fiatalokat lebecsülni, rájuk hárit óik minden felelősséget, pedig mi magunk vagyunk a felelősek, vY . . u , ■ | 5 Lx"*—— ■■■■»■■ —— ----. —----------------------------------—> i !
