Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.6.a/1)

1989-07-01

Elnök: Kedves egészségükre az ebédet, és remélem, hogy szellemileg és fizikailag feltöltödve folytathatjuk a tanácskozást. Ennyi volt az utolsó frázisom és kérem Kovács Rudolf elvtársat tegye meg hozzászólását és felkészül Baracs Anna a Reform alapszervezet tanácskozási joggal jelen levő ' ■. í'-ÍV/' • Kedves Elvtársak, Elvtársnők ! Olyan pártszervezetnek vagyok a küldöttje, ahol az átlagéletkor 70 év körül van, ketten a küldöttek közül 69 évesek vagyunk. És a harmadik az elnökünk. Taggyűlésünk a héten tanácskozott és azzal engedett el bennünket, mint legifjabbnak tartott személyeket, hogy feltétlenül olyan küldöttekre szavazzunk Budapestre is meg a kongresszusra a jelöltekre, akik a pártot mint demokratikus kom­munista, demokratikus szocialista pártot képzelje el, a nevet meg­fogalmazni a politológusok, tudós elvtársainknak a dolga, és demok­ratikus szocialista Magyarországot. Elhatárolva két szélsőségtől magunkat, és amikor Én a vitairatot, illetve ennek alapján, amikor vitatkoztunk, mert a felszólalásomban ismertettem belőle valamit, mert tudtam,, több órán taggyűlésünkön, Az a vélemény alakult ki bennünk, hogy ez a vita anyag nagyon gyenge vitaanyag, túl általános, ez az egyik, a másik valóban bátortalan, valahogy, mintha a kigyóbüvölő bűvölte volna meg a fogalmazóját, nem mertek állást foglalni sem pro-, sem kontra, a platformok mellett, milyen platformot";; képviselnek. Ezzel összefüggésben, ez lehetne a XXI. kerületnek a beszámolója, lehetne mindegyiké, nincs benne minek Ítélik itt a helyzetet, és mit akarunk tenni itt a kerületben. Háthogy a Pálmai elvtárs valamivel már többet mondott, annak alapján többet lehet vitatkozni, többet mondott a tiz perc alatt, mint ez az anyag. Ez.egy bizonyos bírálat, könnyebb birálni, mint javaslatokat tenni. Én azt hiszem, hogy ez a vita egy nyomás szerű,a megfogalmazókra is nehezedett, ez nehezedik a kommunista értelmiségre is, a párttag, kommunista riporterekre, újságírókra, tehát sorolhatnám. Hát nekünk csak rosszul dolgozó sikkasztó, korrupt tanácselnökeink vannak ? Csak sikkasztó, korrupt párttitkáraink vannak ? Nekünk, ' csak rossz gazdasági vezetőink vannak ? Hát termelőszövetkezetek igaz úszik 400, de úszott is mindig, hát Borsodban soha nem lesz jó termelőszövetkezet. De a többsége, többmint ezer, jól gazdál­kodó van. És valahogy a világszínvonalhoz valahogy közel jutottunk, Itt egy Burger Róbert van ? Vagy az iparban a gazdasági vezetők,^ L csak egy Győr megyei a Horváth Ede van ? Tehát ebből a gyávaságból kell nekünk kimozdulni, és állásfoglalni, és nem hagyni ki engedni, kisajátítani. És amikor azt monda a taggyűlésünk, mondjuk azt, hogy haladásnak tartjuk ami, történt a legutóbbi Központi Vezetőségi ülésen. A centrum és a reformisták közeledésének, ami abból kihang­­zik, annak véljük, de elhangzott személyre szóló kritika is, hogy nem ártana hogyha Pozsgait, aki mondjuk a reformszárnynak nem sze­mélyi kultuszként elismert sztálin kép, akár , illetve Rákosi, vagy Kádárként, tehát lényegében a vezéralakja. Lépten-nyomon támadják hazugságokkal, rágalmakkal. Ennek oka a Pozsgai is. Menjen el, ha Nagy Imre eltudott menni a MÁVAG-ba, menjen el valóban menjen el — . — — — -Ji \ w d " 1 '* fim- w 7 y Wm*TM i

Next

/
Oldalképek
Tartalom