Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1989-09-16
Í I "szocialista többletet" jelentik a politikai demokrácia és a fejlett piacgazdaság intézményeinek létrehozásakor. A 3.fejezet kapcsán a vita nagyrészt akörül forgott, hogy a párt fogalma meghatározatlan, és társadalmi bázisa sem világosan tisztázott. A "néppárt" meghatározást a többség nem tartja elfogadhatónak, túlságosan parttalannak érzi. Megfogalmazódott annak igénye, hogy a párt társadalmi bázisát markánsabban kell megfogalmazni: a./ Szórványosan bár, de sikra szálltak egyesek a hagyományos, "tiszta" munkáspárt koncepciója mellett. b./ A nagy többség az MSZMP Alapszabály tervezetében szereplő megfogalmazást tartja elfogadhatónak miszerint: "a párt elsősorban a saját munkájukból élők, az értékteremtő, alkotó emberek politikai érdekképviseletére szerveződik. Támaszkodik a fizikai és szellemi dolgozókra, a különböző nemzedékek tagjaira..." stb. 7” Sokan hiányolták, hogy csak a szocialista pártfogalom elemei szerepelnek a tervezetben, elmarad a kommunista vonások konkretizálása, egyetlen szóval sem utal a dokumentum a marxizmusra. Követelményként fogalmazódott meg, hogy a program részletesebben foglalkozzon a megújúló párt által vállalt baloldali humanista eszmékkel, értékekkel és jelölje meg határozottabban, hogy ezek talajáról kiindulva mely nézeteket, elméleteket, magatartásmódokat /antikommonizmus, antiszemitizmus, gyűlölködés szitására alkalmas egyéb eszmék/ utasítja el egyértelműen. A 4.fejezet tartalmát alapjában elfogadható kiinduló pontnak tartották a küldöttek gazdasági és tulajdonviszonyaink átalakításához. Ugyanakkor általánosan bírálták, hogy a tervezet sem a piac, sem a tulajdonviszonyok kérdésében nem különbözik érdemben számos ellenzéki párt hasonló dokumentumaitól. Igényelték annak koncepcionálisabb megfogalmazását, hogy a párt - miközben támogatja a modern piacgazdaság minden tulajdonformájának érvényesülését /tehát
