Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.6.a/1)

1989-09-16

csak létfontosságú szociális érdekekből korrigálja. |B:.

6. Politikai és társadalmi pluralizmus | V

Egyetlen politikai csoportosulás sem formálhat jogot a kizárólagos politika-alakitásra. A közösségi érdekek és értékek kifejezésére és képviseletére szabadon szerveződhetnek polititf 1 kai szervezetek. Ezek működésének egyetlen korlátja az aly. í kotmányban normativ erővel rögzített rend. Miként a politikában, úgy a társadalmi élet bármely más területén is tilos a tevékenységek monopolizálása. Társadalmi szervezetek az alkotmány keretei között szabadon hozhatók létre. Bármilyen társadalmi szervezet működését az állam egyenlő elvek alapján és csak az | alkotmányosság, illetve törvényesség szempontjából ellenőrzi. !

Közhatalom gyakorlására kizárólag az állam, illetve annak szervei jogosultak. Ennek érdekében az államhatalom és a tár-I- J!

sadalom szféráját el kell választani egymástól. Az állam a politikai versengés jogilag is rögzített szabályai szerint (választások) minden politikai csoportosulás számára egyaránt hozzáférhető. Az állam működésének alapszabályai jogilag rögzítettek, amelyeket az állam minden társadalmi csoport vagy annak tagja irányában azonos feltételek és mértékek szerint alkalmazd Az állam és a társadalom elválasztása érdekében a

I • jflBRSHfiSfi

> két szféra között közvetitő mechanizmusok hatnak. Ezek közül

r

kiemelkedik a nyilvánosság szerepe, amely lehetőséget teremt az állam társadalmi ellenőrzésének kibontakozására, valamint az' állami hatalom legitimitásának megteremtésére. Alapvetően fontos közvetitő mechariizmus az állampolgári (emberi) jogok intézményes biztositása. Ezek sorában az egyéni jogoknak kell

I

az elsőbbséget élvezni, a kollektív jogosítványok csak ott i# juthatnak szerephez, ahol az egyén jogvédelme csak valamely

í U -■ í..."v ff" : . ' «•