Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.6.a/1)

1989-09-16

csak létfontosságú szociális érdekekből korrigálja.

6. Politikai és társadalmi pluralizmus

Egyetlen politikai csoportosulás sem formálhat jogot a kizárólagos politika-alakitásra. A közösségi érdekek és értékek kifejezésére és képviseletére szabadon szerveződhetnek politikai szervezetek. Ezek működésének egyetlen korlátja az alkotmányban normativ erővel rögzített rend. Miként a politikában, úgy a társadalmi élet bármely más területén is tilos a tevékenységek monopolizálása. Társadalmi szervezetek az alkotmány keretei között szabadon hozhatók létre. Bármilyen társadalmi szervezet működését az állam egyenlő elvek alapján és csak az alkotmányosság, illetve törvényesség szempontjából ellenőrzi.

Ifi' Közhatalom gyakorlására kizárólag az állam, illetve annak

szervei jogosultak. Ennek érdekében az államhatalom és a társadalom szféráját el kell választani egymástól. Az állam a politikai versengés jogilag is rögzített szabályai szerint (választások) minden politikai csoportosulás számára egyaránt hozzáférhető. Az állam működésének alapszabályai jogilag rögzítettek, amelyeket az állam minden társadalmi csoport vagy annak tagja irányában azonos feltételek és mértékek szerint alkalmazd Az állam és a társadalom elválasztása érdekében a két szféra között közvetítő mechanizmusok hatnak. Ezek közül kiemelkedik a nyilvánosság szerepe, amely lehetőséget teremt

az állam társadalmadén enÓr zés éhek kibontakozására, valamint H

az"' állami hata3.Í|M

fíYniitÁáának megteremtésére. Alapvetően fontq■^EV|flMÍflpfe.zmus az állampolgári (emberi) jogok-/Élelir-sbrában az egyéni jogoknak kell az "RsŐbbsé!pr^^^PS"f a kollektív jogosítványok csak ott É

f

í

juthatnak szerephez" ahol az egyén jogvédelme csak valamely j|jÉ

fi

! ' í

_