Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1985-02-26
4. A testületi tagok kiválasztásánál a fő szempont az alkalmasság. A választott testületek- Ih be elméletileg és politikailag felkészült, a párt politikáját értő és képviselni tudó aktív Munkájuk és magánéletük legyen példamutató. Élvezzék a környezetük megbecsülését és bizalmát, jó tömegkapcsolatokkal rendelkezzenek. E követelményeket szem előtt tartva a testületek összetétele lehetőség szerint feleljen meg a párttagság társadalmi összetételének. Fontos, hogy a választott testületekben a fiatalok és a nők megfelelő aránybán kapjanak helyet. Egy párttag lehetőleg csak egy testület tagja legyen. t Azokkal a testületi tagokkal, akiket nem javasolnak újraválasztani, a jelölő bizottság a pártértekezleten — a választások előtt — erről folytasson beszélgetést. A megválasztott végrehajtó bizottság gondoskodjon arról, hogy ezek az elvtársak felkészültségüknek meg-5. A pártértekezlet megkezdésekor a pártbizottság megbizásából az első titkár, illetve a titkár terjesszen elő javaslatot a pártértekezlet elnökére, elnökségére, jegyzőkönyvvezetőjére és a munkabizottságokra. Ennek alapján nyílt szavazással válasszák meg a pártértekezlet elnökét, az elnökség tagjait a jegyzőkönyvvezetőt, az 5—11 tagú jelölő bizottságot, az 5—7 tagú szavazatszedő bizottságot, valamint a 3—5 tagú mandátumvizsgáló bizottságot. Megválasztásuk lista szerint történjen. Ettől csak abban az esetben térjenek el, ha valakivel kapcsolatban észrevétel van, vagy ezt a küldöttek igénylik. ^ \ 6. A budapesti, a megyei és a megyei jogú, a kerületi, a kerületi jogú, a városi, a városi jogú és a közvetlen megyei irányitású nagyközségi pártbizottságok beszámolóját és a kongresszusi határozattervezet vitájáról, valamint a szervezeti szabályzat módosításáról | a pártbizottság állásfoglalását írásban kell eljuttatni a pártértekezlet résztvevőihez. Ezekhez kapcsolódva az előadó rövid szóbeli kiegészítést tegyen. Az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártbizottság a saját beszámolóját szóban vagy írásban, a kongresszusi határozattervezet vitájával, valamint a szervezeti szabályzat módosításával kapcsolatos javaslatok minősítését viszont írásban terjessze elő. Más írásos anyagok kiadását mel-7. A pártértekezlet akkor határozatképes, ha a küldötteknek legalább kétharmada jelen van. A határozathozatal szótöbbséggel történik. 8. A pártértekezletet munkaidőn kívül, szombaton, illetve vasárnap kell megtartani. A városi, a városi jogú, a kerületi, a kerületi jogú, a közvetlen megyei irányítású nagyközségi, '“1 , az üzemi, a hivatali, az intézményi, az ágazati és a községi pártértekezlet egynapos, a megyei, a megyei jogú pártértekezlet egy-másfél napos, a budapesti pártértekezlet kétnapos lehet. i 1. A pártbizottság megválasztása zárt ülésen történik, ezen csak a küldöttek, a pártbizottsági tagok és felsőbb pártszervek képviselői lehetnek jelen. A pártértekezlet elnöke ismertesse, hogy a felsőbb pártszerv határozata alapján hány _ í pártbizottsági tagot, továbbá hány küldöttet választhatnak a felsőbb pártértekezletre, illetve a kongresszusra. Ezt a szavazólapon is fel kell tüntetni. , j&W* $$: — a küldötteit a felsőbb pártértekezletre, illetve a kongresszusra. -í jflt j Testületi tagnak csak az választható, aki legalább három éve tagja a pártnak. Ettől kivételes esetben a felsőbb pártszerv engedélyével el lehet térni. 2. A pártbizottság tagjainak, a felsőbb pártértekezlet, illetve a kongresszus küldötteinek a 7.' jelölése és a szavazólapra való felvétele a következők szerint történjen: re) j küldöttektől. Arra kell törekedni, hogy az előkészítő bizottság tagjai közül minél több i j
