Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.6.a/1)

1985-02-26

A tudományos munka tapasztalatai Kerületünk egyik jellegzetes vonása a társadalomtudományi intézetek viszonylag nagy száma, koncentráltsága a várnegyedben. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság a beszámolási időszakban több ízben foglalkozott a tudománypolitikai irányelvek végrehajtásának helyzeté­vel. A társintézetekkel, egyetemekkel kibontakozott, egyre szélesedő együtt­működés, a kutatásokban eddig elért eredmények, az alkalmazott módszerek azt bizonyítják, hogy a kerületi tudományos intézmények, tudományos mű­helyek egyre inkább képesek egy-egy kutatási témában a szakterület ieg­­\ hozzáértőbb kutatóinak összefogására és a munkálatok irányítására. Ezt tük­rözik az olyan kollektív munkák is, mint pl. a Magyarország története soro­zat eddig megjelent kötetei, a Magyar Néprajzi Lexikon kötetei, a Magyar d Értelmező Kéziszótár, a Magyar Művészettörténet VI. kötete. A társadalomtudományi intézetek az elmúlt másfél, két évtizedben széles körű nemzetközi tudományos kapcsolatrendszert építettek ki. Súlyu­kat és jelentőségüket mutatja, hogy a marxista társadalomtudományok kép­viselőiként számos nemzetközi tudományos szervezetben jelentős pozíciókat foglalnak el. Kiemelkedő szerepet játszanak a szocialista országok, köztük elsősorban a Szovjetunió társadalomtudományi intézményeivel fennálló szoros, szerve­zett kapcsolatok. Külön említést érdemel a Magyar-Szovjet Társadalom­­tudományi Együttműködési Bizottság tevékenysége, amelyben a kerület tár­sadalomtudományi intézetei vezető szerepet töltenek be. Az eredmények mellett számos probléma is adódott. A kutatások ered­ményességét gátolja, hogy mind nehezebbé válik a nemzetközi kapcsolatok S fenntartása, például a kölcsönös kutatások szempontjából fontos tőkés orszá­gok vonatkozásában. A külföldi utazások csökkenése azzal a veszéllyel jár, hogy elvesznek az eddig elért eredmények, a kiépített „állások". A társadalomtudományi kutatóintézetek munkatársainak bérezése és jövedelme igen kedvezőtlen. A bér- és jövedelmi viszonyok erőteljesen kihat­­j nak az intézmények káderállományára, és nagymértékben befolyásolják annak további alakulását. Gondot okozott a létszámcsökkentési kötelezett­ség is, amelyet az intézetek többségében - a meghatározott céltól eltérően - a soros nyugdíjazásokkal realizáltak, ezért nem került sor minőségi cserékre, az alkalmatlan kutatóktól való megválásra. A létszámcsökkentést azonban nem a központi előírás nehezíti elsősorban, hanem a kutatói mobilitás nehéz­ségei, a kutatói pályára alkalmatlanok elhelyezésének társadalmi akadályai. 0- •' . V v 0 0-00 ' ’y.T- 00 - ff; \ 0: ■ lA >rij ? I oW ijim-'ijiii-ll- - 1 - -/ . ' ' ^ 0 ö tej ÉlÉÉ í '} iffÉf \ A'A te S? , 1 : ■ ■ ■^ (__ 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom