Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1975-02-08
Almási Miklós: A Színháztörténeti Intézetben dolgozom.A X.Kong|j m resszus anyagát Amerikában tanulmányoztam.Az volt a benyomásom, hogy mennyire másként reagál az ember kapitalista környezetben. Először éreztem az imperialista könynyezet bekerekitésétben. Azt is megértettem, hogy mit jelent a fellazítás. Egy másik alkalommal a filmesekkel elvetődtem nyugatra és tapasztaltam, hogy amit itthon jelentősnek éreztünk, |®| arra oda se figyelnek és amire mi azt hisszük, hogy csak lí hazai probléma arra nagyon is odafigyelnek. Egy brigád életéről szóló filmet készitettek. Nagy rokonszenvvel fogadták a filmet. Mi a fellazitás ügében lebecsüljük ugy érezzük, hogy fellazítani csak minket lehet. Nem tudjuk, hogy mi is tudunk valamit mondani, amivel mi lazitunk fel kint. Ezt a lehetőséget bátran ki lehetne használni,amivei riposztot tudunk adni nyugatnak. Foglalkozni szeretnék azzal, amit hétköznapi vakságnak név* veznek. Azt mondják, hogy nem jelennek meg jó könyvek és magyar filmek, színdarabok. Egy kicsit lehangoló felfogás.j _ A kritkusok nem veszik észre, ha valóban nagy alkotás születik, ezért terjedt el, hogy hullámvölgyben vagyunk. Másik probléma volt, hogy a fiatalok nagy hajjal és nagy szájjal tolongtak az írószövetségben, hogy nekik is adjanak hangot. Ott azt mondták, hogy ezek nem biztos, hogy jót tudnak alkotni. Azóta eldöit a vita és ezek közül sokan bekerültek az élvonalba, hasonló problémák voltak a színházaknál is. Sok uj arc van már ott is és a TV- ben is. Í A fellendülés magváx a X.kongresszus határosalainak végrehajtásában kell keresni. A művészet életformát alaki tó tényező. A szocialista kultúrának alapvető feladata az életforma alakítása. Természetesen a változásnak a kultúrpolitikai magva az a határozat volt, ami a művészetet radikálisan a tömegekévé tette. A tömegek felé fordulás nem az, hogy gy kiszolgáljuk a tömegeket, hanem hogy szolgáljuk a tömegeket. A PB. beszámolóját jónak tartja és elfogadja. Havaslat: A müvéseti élet nem tartozik a kerület munkájának hatóságarába, mégis ugy gondolom, lehetne tenni valamit. A művészeti közéletnek azok a vitái sikerültek legjobban, ahol külső szemlélő is megjelent. Ha pl az irok között megjelenik egy történész, akkor mindenki jobban igyekszik. Javasolom, hogy a PB. - természetesen nem rendszeresen - próbálja meg vegyes összetételű vitákhoz segíteni a művészedet és tudományos intézetek dolgozóit.
