Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1975-02-08
| dr. Horváth Miklós: Nem szerénytelenség, ha áigy jellemezzük az | M eImüIT”4-5 évet, hogy t,z az időszak a magyar szellemi élet történelmének egyik leggazdagabb korszaka volt, ekkor született az oktatás- es művelődéspolitikai határozat, valamint a tudománypolitikai irányelvek. Soha a magyar kulturális éetben nem látott nagy tömegeket vont l|fjj| be a Párt mind a három deokumentum megalkotásába. Nem uralkodott fővárosi centrikusság, a vidék szakembereit ugyanolyan arányban bevonták. Abban az időszakban nyúlt pártunk ehhez a Kérdéshez, amikor a tudományok ugrásszerű fejlődése következtében az emberi tudás szintje erősen specializálódott és uj tartalmi szintézés jelentkezett. Probléma, hogy mi legyen az alapozó műveltség, amií adnunklell az ifjúságnak és a népművelés keretében.Megállapíthatjuk, hogy a KB. által akkor megalkotott határozatokkal országosan egyet i Mégis a végrehajtás során aggodalom, kétely keletkezik, akar a közoktatás, közművelődés, vagy a tudománypolitikai határozatról van szó. Olyan mértékű felkészültség jelentkezik, akáx z hogy felmerül helyes-e a határozatiig vagy sem. A pedagógus az iskolában azt mondja, hogy ami ma az iskolában folyik kapkodáshoz vezet és nem látja M a helyes utat a kibontakozáshoz. A népművelési, művelődési határozat nagyon hetesen rengeteg uj lehetőséget, uj összegezést ad a közművelődés fejlesztéséhez, de a végrehajtásban mégis feszültség keletkezik, pl. a közoktatás és a közmüvelési határozat között. Egyéni véleményen? : I hogy az alapvetően helyes határozatok végrehajtásában azért vannak problémák, mert a helyes határozatok végrehajtásában párt-és állami vonalon nincs meg az alapvető feltétel, hogjr ezeket a határozatokat szinkronba hozzák és megteremtsék a kölcsönösséget, Ez ugy értendő, hogy ezek a határozatok ne ujabb követelményt támasszanak a pedagógsok felé, hanem uj lehetőségeket, segitséget adjon az iskoláknak. Arról van szó pl, hogy a határozat felveti, hogy a történelemórákat tartsák a múzeumban, de a pedagógus részére ez nagy megterhelést jelent, miután két műszakban ott van az iskolában, ezen felül még el is figye a gyermekeket a múzeumba és ott tartsa meg a történelemórát és azután vissza az iskolába. Vagy pl. a Isi levéltárak bekapcsolása a közoktatásba, hogy a forráskritikát ott tanulják meg a tanulók. Ezek az amugyis túlterhelt pedagógusokat még jobban túlterhelik es a közoktatási határozat á túlterhelés ellen is harcolk. ; >• mi A történeti Múzeumban szeretnék megvalósítani, hogy a történelemórákat ott tarthassák ugy, hogy levegyék a terhet a pedagógusokról. Autóbuszt küldünk a gyerekekért I és vissza is visszük őket az iskolába. Hogy külön felkészülést ne jelentsen a pedagógusnak, minden témához a megfelelő fotomellékletek alapján kidolgozzuk az óravázlatot, kinyomtatjuk és kiájuk. A párt-é s állami irányitó szerveknek is i^y kell ezt nézni, akkor dialektikus egység keletkezik es a pedagógus munkáját könnyiteni fogja.Akkor pedig a közoktatás terén is a túlterheltségen enyhíteni lehet. ös széf cg. alva, igen jelentős korszak volt a két kongresszus közötti a magyar szellemi élet történetében a
