Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1970-10-17
? <,gjgl un -L / * I / ■ I- 161 - /Kósa Erzsébet folyt./ Nem klasszifikáciés és nem elméleti megoldásokra gondolok. Az tényleg jogos igény, hogy valamiféle komplex mutatérendszer segítségével határozzuk meg társadalmunk anyagi osztály- és rétegviszonyait. Í De nem ezzel kapcsolatban kell felvetni, hogy bizonyos társadalmi rétegek a társadalmi megbecsülés hiányát érzik. Mert ez a kettő nem azonos. A tudomány pontosan két év alatt nem fog klasszifikálni. De ha ezt meg is tenné, a megbecsüléssel kapcsolatos megoldások megmaradnának. Ha egy mérnököt besorolunk a munkások kategóriájába, vajon ettől megszünik-e a konkrét gond. A társadalmi réteggondokat ne véljük megoldhatónak azzal, hogy továbbítjuk a tudomány számára. I q ' • yy Akartam még néhány szét szólni az öregekről is. 0.0 '§} . 1 Előttem a pártkörzetekkel foglalkozó elvtárs szólt ugyan már erről a témáról. A mi pártbizottsági jelentésünk nagyon jól súlyozza ezt a problémát. H • m - { . Mondjuk meg őszintén, hogy az öregek, pontosabban az idős emberek kérdése í növekvő súllyal jelentkezik majd pártbizottságunk szintjén, a további munkában. Márcsak azért is, mert ez a kerület öregebb az átlagosnál, a lakosok életkorát tekintve is. Ez nem fog csökkenni. Miért? Mert itt nálunk általában később állnak munkába az emberek, mivel hogy értelmiségi kerület vagyunk, és igy nem 17-18 évesen, hanem majdnem tiz évvel később kezdik el a munkát. Másfelől pedig a nyugdíjas korba érők sem mennek el nyugdíjba, mert ők többnyire értelmiségiek, tovább dolgoznak. A nyugdíjba menő elvtársak az ottani pártszervezet hozzájárulásával maradhatnak a munkahelyi párt-alapszervezeteknél. De ez nem elég. Sok olyan emberi és egyben társadalmi gonddal kell szembenéznünk, amelyekkel előre lehet és kell számolni, nehogy önérzetében, emberi méltéságában valakit is megsértsünk. ^ Végezetül még valamit az Akadémiárél. Itt nálunk sok akadémiai intézet működik és segíteni kell őket, hogy a területükön is ri Ü> J fordulat történjék. Tudniillikfaz Akadémia most már veléban megreformálódott, do szociálpolitikai és belső segélyezési rendszerében nmz. Még mindig _ , X sok előjoga van az akadémikusoknak, a pályakezdő fiatal tudósoknak meg \ nagyon sok gondja. A fiatalok ha kényszerűségből a pénzkeresésre adják a-■ mmim* \ . .......... fp sspa ■•••.. ■ . , ........F-...... | tetvxí. j feJüket* akkor kibontakozatlanul hagyják a tehetségüket. Ez az alternatíva L-„.— -i- I egyik fele. A fiatal kutatók viszont nem képesek "kijönni" a gyakornoki / > uhui. «»iiMmimil"*11111"1"9111! II| i ni i" ......... ........ ir-TT-iliín I I lUiriiTlir I'"r -r' Ili t • ,,||I I lt(uil \ J fizetésükből. Elmennek dolgozni, mellékmunkákat vállalnak, és akkor ott állunk, hogy: miképpen tudunk egyenlő lehetőségeket teremteni a munkás-paraszt származású hallgatóknak. Tudniillik ez a probléma a diploma megszerzése, \ * ... ** ;--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------i
