Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1970-10-17
L -1 ' . ’ f ífH||r . r • Egy olyan országnak, amelynek népgazdasága 42 százalékos exportra épül, a minőségi igényre ugy kell ügyelnie, hogyuz mér az alapfokú oktatásnál kezdődjön és ott kell megalapozni a minőségi igényt, a fegyelmet és mindazt, ami a szocialista épités alapvető funkcióihoz tartozik. Ennek a kérdésnek a központba állítása kell, hogy egyik témája legyen a X, kongresszusnak és a X, kongresszus után teendő intézkedéseknek. Egyáltalán nem kívánok bírálni - szó volt erről o parlamenti tervbizottság ülésén, - hogy az erők koncentrálását valóban a lakásépítésekre kell irányítani elsősorban, nem egy terület háttérbe szorításával, de amilyen fontos a lakáskérdés, olyan fontosnak tartom több mint llo ezer pedagógusnak füUlV. K’ci . a helyzetét. —— Az általános iskolák negyedik osztályos tanulói közül közel ^ \ 3o százalék olyan gyarlóan tud irni,olvasni, hogy aggályos, el tudja-e ' , ,j végezni az általános iskola felső tagozatát. 3o százalék lo éves korban nagy 4 / közó tartozik. Ismétlem, hogy a hiányosságok ellenére nagy eredményeket ——_ értünk el oktatásügyünkben, mert a pedagóguslétszám, a tantermek számának növekedése és a középfokú oktatás egyre eredményesebb válása mutatja értékein^ két, ugyanakkor nem szabad megalkudnunk az omlitett hibákkal. A kerületi pártbizottság jelentése és a kongresszusi irányelvek is szólnak a nacioanlizmus káxiáseixí kérdéséről, s nagyon jó, határozottan biráló álláspontot foglalnak el a nacionalizmus kérdésében. Magam néprajzi kutató vagyok, olyan tudományterületen dolgozom, amelyet sokszor szoktak nacionalistának nevezni. Én mint néprajzi kutató, szeretném világosan megmondani, hogy amennyire bűnnek tekintjük a nacionalizmust, az elzárkózó és gyűlölködő sovinizmust, legalább ugyanolyan bűn a nemzeti nihilizmus, amely a kispolgári nihilista etikának a tai’tozéka, amelynek nincs kötése, sem érzelmi, sem egyéb kötése >gyx ehhez az országhoz, ennek az országnak trugikus, nehéz évszázadaihoz és csodál tosan értékes alkotásaihoz. Mert ez mind a mi történelmünk és amikor ezt a nemzeti nihilizmust nem ítéljük el, el^feledkezünk arról is, f hogy nem volt olyan magyar rendszer a felszabadulás előtt, amely annyit tett < admit volna nemzeti tudományainkért és nemzeti kultúránk hagyományaiért, \mint a mai rendszer. A régészet soha nem kapott annyi összeget, mint amennyit *| ez alatt a 25 év alatt ásatások céljára kapott. Ugyanezt mondhatnám a néprajz..\rél is és azt összes többi nemzeti tudományról. íR-kta 'Sajtónkban erről szinte alig esik szó. Hatulmas gyűjtemények ^ J jelennek meg, amelyek mellett sajtónk szinte *si£u«nx szó nélkül halad el, f / nemzeti múltúnk értékeinek mghuktxtásáaáfryxY megmutatásánál. Néha félUnk | ----^ ---——— xr, BS5. * „4 , attól, hogy - ne érzelmeskedve, mert az érzelmes szentimentalizmus undorító -L í $s 1 , f V; 0:>:' • / j l V-133-
