Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1970-10-17
bevezetés előkészítése is jobb volt, mint bármelyik előző tantervé* •x ' } Általános tepasztalat, hogy jó az uj tanterv, de némi finomítás, '^^refdezés szükségedé'válik. Ezek között a gyakorlati végrehajtás szempontjából f°“tos a követelmények, fogalmak pontosabbá tétéle. J| A nevelési terv újszerűsége nagy érdeklődést váltott ki a pedagógusok körében. Kezdeti problémaként jelentkezett az,hogy milyen a tanterv és a nevelési terv viszonya. Később világossá vált,hogy a két dokumentum kiegészíti egymást, t rtalmazzák azokat a feladatokat, amelyek biztosítják a szocialista nevelés irányultságát. Érintkezési pontjuk nem azt jelenti, hogy mindkettőnek ne lennének meg a maga sajátosságai. A tanterv nevelési beállítottságú ugyan, de a nevelési célokat csak közvetve, az oktatási anyagon keresztül szolgálja. A nevelési terv ezzel szemben koncentráltan és közvetlenül a személyiség formálásának terve. A tantervet a pedagógusok tiszonylag önállóan hajtják végre, a nevelési tervet pedig a nevelesi tényezők - a család, az iskola, és az ifjúsági szervezet - együttesen. A nevelési terv gyakorlati felhasználásának hiányossága még tapasztalhatók. A felső osztályban dolgozó nevelők nem ismerik eléggé az előző ősztályok követelményeit, szokásait, nincs meg a fokozatosság, ezért a tevékenységet nem ma ott folytatják, ahol kellene. Ez vonatkozik az általános iskolából a középiskolába valé’ átmenetre is. Nem xuatkmzikx veszik mindig figyelembe az általános iskolában elérteredményeket, pedig ezt a célt szolgálják a tanulók minősítései, amelyek tartoimzz^ ■ neveltségi szintjüket. Előfordul, hogy pedagógusaink nem találják meg minddn esetben az önállóság, az aktivitás kibontakoztatásának mádját, nem találkozik egymással a nevelcsi terv és az úttörő próba-rendszer nevelési feladata. A nevelési terv megvalósításának egyik sarkalatos feladata a negyedik* tol az ötödik osztályba való átmenet problémájának megoldása, amihez szükség mán megfe— lelő személyi, tárgyi, szervezeti feltétélekre,dé ezek nellett nagy szerepe van a a pszieholégiai, neveléselméleti felkészültségükxnnek is. Milyen pedagógiai problémák jelentkeznek ebben a korban? Talán igylehetne röviden jellemezni ezeket: y Nem veszi figyelembe minden tanár a lo éves tanulók lélektani, fiziológiai adottságát, azt,hogy fejlődési okok miatt a tanulók figyelme ebben a kor— ban szétszóródik, a gyors megértéssel együtt jár a gyors felejtés, ha a gyakorlás nem I rendszeres es nem ismétlő, A szaktanároknak az a felismerése például, hogy az ötödik osztályosok nem tudják tanulni a különböző szaktárgyakat. De azt szeretném kérdezni, hogy ki tanitotta volna őket például oroszt, történelmet, földrajzot, stb. tanulni? Előfordul,hogy nem tisztázott, mit kell készség éxxx és mit jártasság fokán tudni. Ilyen és még sok hasonló probléma okozza az átmenet nehézségét a negyedikből az ötödikbe. Kísérlet folyik néhány helyen tantárgy-csoportos oktatással. Ettől sok előrelépést várunk. Az előrelépés érdekében tehát az alapdokumentumokat egy—nyolc osztály viszonylatában tovább kell tanulmányoznia minden pedagógusnak. Tovább kell fejleszteni a gyermek személyiségének megismerését, biztosítanunk kell, Mxilü! Só . í j - - 0 ::■*** \ ...... . ... -................................................... ^ N I
