Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.6.a/1)

1966-10-22

[i hen határoztak. A csökkenés oka a pártszervezetek nevelő- i „ ,1

: munkájának javulása (közbelépése, amíg figyelmeztetéssel is

h lehet segíteni), másrészt visszatartó erővel hat a pártszerűt| lenséget elítélő közhangulat erősödése is. Változott a fegyelmi

vétségek fajtája is. Jelentősen csökkent az erkölcstelen ma} gánélet, iszákosság a népgazdaságnak okozott kár, korrupció,

i ugyanakkor emelkedett a pártélettel kapcsolatos mulasztá' ’'

sok miatti kirótt pártbüntetések száma. Ez arra mutat, hogy I

s az alapszervezetekben fokozottabban megkövetelik a fegyelem

I betartását. A pártfegyelmi munkának is vannak hiányosságai.

( Némelyik alapszervezetben tapasztaltunk elnéző magatartást

a mulasztásokkal szemben, holott helyesebb lett volna az el- I

nézés helyett fegyeknileg fellépni. Hiányosság az is, hogy a párt politikáját érintő pártszerűtlen bírálat, ellenzékieskedő magatartás miatt egy esetben sem indult fegyelmi eljárás, holott az esetek után, később, a kerületi PB is értesült olyan álláspontokról, amelyek kimerítették a pártfegyelmi tárgyát. ' ’

(Például: Felsőfokú ÉGT, Történettudományi Intézet egy-egy párttagjának helytelen kijelentései.) Figyelmeztető dolog az is, hogy néhány helyen hagyják felgyülemleni a lazaságokat, hanyagságokat, és amikor „kicsordul” a pohár, akkor olvassák az illetők fejére — visszamenőleg is — a hibákat. (ÁGTI,

BVG—FTI, Országos Mezőgazdasági Könyvtár stb.). Sok még kerületünkben a három évnél régebbi, felül nem vizsgált pártbüntetések száma is (35), bár a beszámolási időszakban M

M

46 régi pártbüntetést töröltünk.

Mindezekből lemérhető, hogy a pártfegyelmi munka egyre inkább szerves része a pártmunkának, szorosan kapcsolódik a kádermunkához és jól segíti a pártegység megszilárdítását, a lenini elvek érvényesülését.

A párt tevékenységének általános fejlődésével szoros egységben és kölcsönhatásban javult a kádernevelőmunka, kedvezőbbé vált a párt káder helyzete. Erősödött a választott testületek kádermunkájának kollektív jellege. Csökkent az em- J

berek megítélésénél a szubjektivitás, őszintébbé, nyíltabbá vált a kádermunka. Tervszerűbbé vált a káderek nevelése és utánpótlása, különösen jelentős fejlődés a minősítések rendszerré válása. Mindezek eredményeként a különböző választott tisztségeket betöltő párttagok nagy többsége az adott terület politikailag és szakmailag legjobb képességű, köztisz-41