Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1959-10-18
/' Ezért nem látják, hogy a kótfrontos harcot szüntelenül folytatni kell s / ennek célja a pártegység kikovácsoláaa, amely csakis a valóságos ideolgiai / elvi egységre a kommunista öntudatra épülhet. I Az ideológiai kérdések nem eeléggé tisztán látása az oka annak, hogy a I különböző helytelen jelenségeket nemcsak hogy 4nm*elemzik nem tárják fel í azok// ideolgiai gyökereit, hanem elnézik azokat / pl. az Állami Nyomdában I elnézték, hogy egyes párttagok vallásosak legyenek, vagy nem fedték fel A A * I ti a^^nd^n pártonkivüli csirkefogó *##44 nézet helytelenségét.^. tíjgtvZX* '"fa |; Utóbbi szektás vélekedés egyrészt szöges ellentétben áll az 1957 évi pártkonferencia azon határozatával, mely szerint a népi demokráciához hü pártonkivüliek minden funkciót-kivéve a pártfunkciót - betölthetnek, /-\ másrészt rendkívül veszélyes a pártonhivüllekkeljvaló viszony megrontása i| szempontjából. További negatiw vonás, hogy még mindég nem sikerült eléggé bevinnünk a párttagság köztudatába, hogy a párt hogyan hat, hogy érvényesül a széles pártonkivüli tömegek körében. jjCA. "k'^VAV-A/ /LjAAssA» 9aa/íj ) ö Ennek egyik oka az, hogy még mindég előfordul, aogy a politikai munkát a nevelő munkát szervezéssel akarjuk helyettesíteni, másrészt .lebecsüljük a pártönkivülieket, főleg az értelmiségi és kispolgári származásuakat / pl. az l/%, körzetben egyes elvtársak olyan nézetekét hangoztattak, hogy " a Népfrontba azért nem megyünk dolgozni, mert Ott csupa polgár van" További hiba mutatkozott kezdetben a tömegszervezetek pártirányításában. ^ így előfordult, hogy nem a szakszervezetben dolgozó kommunisták csoportját számoltatták be, illetve látták el konkrét politikai feladatokkal, hanem közvetlenül a pártvezetőségek irányították a szakszervezeti munkáii/rf9r/,A& / Kézműipari V./ Ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy a SZB. elnök feltétlenül párttag legyen, mert arra kötelező a párthatározat / ÁGTl/. Ez a rnodzser a meggyőzésről valu lemondást, illetve a könnyebbnek látszó utat, az utasítások adását jelenti. A törne gszervezetek főleg a szakszervezet és a KISZ munkájára némely helyen bizonyos mértékig még a politikamentesség jellemzőT’'5* **■■■*£ A szakszervezetek általában pozitívan foglalkoznak az érdekvédelmi feladatokkal, már mellékesebben a termelési kérdésekkel és úgyszólván alig végeznek kulturális, de főleg politikai na velőmunkát. A tapasztalat általában azt mutatja, hogy a tömegszervezetekben folyó mun-: ka jellegén, stílusán nem tudtunk még elég mélyrehatóan változtatni a««la/ ércekében, hogy széles pártonkivüli réteg vegye körül rajtuk keresztül 1 a pártot. / Ay flJ a.> cl.70, aOíl, cl*, k. j i ..................................... r----------------------------------------------------------------* ÉW—MBK-’. ■
