XXIII.220.a.2 / 24. kötet XX. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1957.10.19. Jelentés a kerület nevelésügyi helyzetéről (fiatalok "ellenforradalom" idején való viselkedése)

Bp.XX.ker. Tanács VB. Oktc.fcási Osztálya.

Megbeszélve: dr. Karolyi József VB. titkárral,

napirend: 2/b tárgya: Jelentés kerület link

ne ve léc ügy i~ 'proo'lem á ir ó 1.

T. Vegrehajtóbizottság!

Végre kezeli elfoglalni az ót megillető helyet társadalmi életünkben az ifjúság nevelése, örvendetes ez azért elsősorban, mert amikor a fiatalokkal foglalkozunk tulajdonképpen szocialista jövőnk építésének egyik legfontosabb kérdését tárgyaljuk, Égetően szükségessé teszik e probléma állandó napirenden tartását a közelmúlt sajnálatos tapasztalatai: az ifjúság egy részének magatartása az ellenforradalmi események idején, a fiatalkorú bűnözök szamának növekedése, fiatalságunk jelentős részének felelőtlen, cinikus, vagy egyszerűen neveletlen magatartása, .1 helyzet súlyosságát felismerve egyre szelesebb körökben foglalkoznak a kérdéssel a párt, az állami és a társadalmi szervek. Országos’Nevelésügyi és Ifjúsági Tanács alakult MUnich elvtárs vezetésevei, a Budapesti Párt- bizottság külön ülést szentelt a probléma megvitatására, a KISz munkájának központjában áll ez a kérdés. Nagyon sokat foglalkozik vele a Táncsics Kör, hatalmas sikere van a Gyermekváros részere történő gyűjtésnek, stb,

lindez azonban non elég. Még szelesebb körökben kell ismertetnünk

ezt az égető problémát. Ezért tartottuk na is szükségesnek, hogy a tanács

ele‘hozzuk a kérdést az alábbi néhány pont köre csoportosítva a teljességre való törekvés nélkül, VB. segítsége szükséges ahhoz,

hogy a jelen előadói tervezetet a tanaósTDIésig' níegfeTeToen kieg~észTthessük.

I, Nevelcőiunaa az általános, iskolámban.

Kerületünk 15 ált,iskolajában majdnem 12.000 gyermek tanul, több mint 000 nevelő vezetésevei, -s általános iskola VIII. osztályának elvégzése a hajdani négy középiskolái képesítésnek felel meg, Lz ma.gábavévö is kulturforrád almunknak hatalmas eredménye, amelyet eddig nem méltattunk kellő képpen. Ennek az óriási vívmánynak azonban vannak olyan hibái es hiányosságai, amelyekről föltétlenül beszelnünk kell os kémény harcot kell folytatnunk azok kiküszöböléséért.

Az ált.iskola, mint uj iskolatípus születésétől kezdve hordoz magában egy sor nehézséget. Nem voltak kellő pedagógiai megalapozottsággal kidolgozott tanterveink, tankönyveink. Maximális igényekkel léptünk fel az oktató munkával szemben,, a nevelés csak a tananyagon keresztül, közvetett módon fotót. Meg ennek a növelésnek a hitelet is rontották a rossz tankönyvök, az erőltetett politikai aktualizálások, elszakadás az élettől. Mindennek eredményé az lett, hogy a pedagógusok jelentős resze csak oktat, do nem név tó. Iskoláinkban háttérbe szorult az oktatás mellett a nevelés. Ezzel nagyjából illózorikussá tettük az alapfokú iskola, leglényegesebb célját: a hazafias, internacionalista szellemben való nevelést, red ig a növelés dirckt, közvetlen formája amióta iskola van, mindig előtérben állott az iskolai munkában, akár vallási, akár világi erkölcstan formájában,

. </.

■ I I

r\- 1 -