XXIII.220.a.2 / 23. kötet XX. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1957.03.02. Jelentés az iskolák helyzetéről ("ellenforradalmi" események hatása a tanulók magatartására)
Budapest Főváros XX.kér. Tanács VB, Oktatási Osztály. ' Megbeszélve: VB. titkárral, Főv.Tanács kér. instruktorával. Napirend 2. tárgya: Jelentés az iskolák helyzetéről, T. Vegrehajtóbizottság! Az 1956/57-es tanévet megszakították az októberi események, a hosszú kiesés éára különböző ellenforradalmi ni gnyilvánul ás ok éreztették hatááükat a tanulók magatartásában és tanulmányi előmenetelében, a nevelők állásfoglalásában, megnyilatkozásaiban. Iskoláink egyrészét anyagi károsodás is érte* Az épületkárok kerületünk iskoláiban I60.000.- Ft-ot tesznek ki. Legjobban megsérült a Sztálin u., Mártirok u.4-7., és az Ady Endre u-i ált.iskola, a Kossuth L. fiugimnáziumban viszont a szertárak mentek tönkre, itt a kár minti:gy 70.000.- Ft-ra tehet®. Az épület-károk helyreállítására a megrendelés még novemberben megtörtént, a munkál?tok nagy részét decemberben be is fejezték. Az iskolai nap közi otthonokban november 19-én indult mqg -ismét a munka, részben a szénhiány miatt, részben a tanulók kis számú megjelenéséért a. közeli iskolák összevontan tartották a napközis foglalkozásokat. November végén tartottunk ig azgatói értekezletet ahol elhatároztuk, hogy december 3-tól megindítjuk kerületünk iskoláiban csökkentett óraszámmal a rendszeres iskolai foglalkoztatást. Mivel sem megfelelő tüze lőkészle tte-1 nem rendelkeztünk s a károk helyreállít ás a és a közlekedési nehézségek akadályt gördítettek a mindennapos iskolába járás elé, az alsó és a felsőtagozat másnaponként váltakozva járt iskolába. Ilyen beosztással tanítottunk dec. 2o-ig, a téli szünet megkezdéséig. A pedagógusok és a szülők nagy rész- örömmel fogadta a tanítás megkezdését. Azonban különböző rémhírek elriasztották a tanulókat, de a szülőket is az iskolába jár ástól. Mig az első napokban csak a normális hiányzás volt tapasztalható,'mór az első hét végén erősen csökkent az iskolábajárók száma. Pedagógusaink egy részénél sem volt kifogástalan a munkafegyelem. Közlekedési akadályokra hivatkozva nem jelentek meg pontosan az iskolában, vagy ogy-egy napra egészen távol maradtak. /Éltető Lajos Táncsics M.u.iák. ,tít.einer ív énné Marx K.u. isk./ A nevelők politikai állásfoglalására jellemző ebben az időben, hogy nagy többségükben ingadozókká váltak, sőt szovjetellenes, a Kádár kormánnyal szembehelyezkedő állásfoglalással is találkoztunk. Részben ezzel magyarázható, hogy kerületünk 21 ált .iskolai nevelője disszidált, közöttük egy igazgató és egy igazg~tó-helyette3 is. Ebben az időben keveset jártunk a pedagógusok között, a decemberi foglalkoztatásokat sem elit nőriztük kellőképpen, iga zgatóink hiányolták, hogy a párt sem nyújt kellő segítséget iskoláinknak. A téli szünet utón január 7-ón kezdődött meg kötelező jelleggel a tanítás. A teli szünet utolsó napjaiban sikerült iskoláinkat tüzelővel ellátni, 3 igy a mindennapos iskolába jár ás megindulhatott. h w- 3 4 ^
