XXIII.219.a.2 / 20. kötet XIX. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1958.02.18. Javaslat a XIX. Kerületi Közért Vállalat jövedelmezővé tétele érdekében ("ellenforradalom" után más problémák háttérbe szorították a kereskedelmi vállalatok gazdaságosságának figyelését)
4 tatni. A látszat-takarékosságot meg kell szüntetni, nem szabad spórolni akkor, ha a korszerűsítésről van sző. Kezdetben olyan létesítményeket kell' létrehozni, amely valóban még évek múlva is korszerű lesz. Vagy ott van pl. a cégtáblák kérdése. Sokkal szebb, tartósabb, ha üvegtáblák, mint zománcozottak, mert apránként sokkal többhe kerül. A kereskedelmi vállalatok'egy-egy létesítményt csak akkor vehetnek át a kivitelező vállalattól, amig az teljesen nem tökéletes. Van bizonyos fejlődés a vállalat munkájában, ahonban tovább kél fejleszteni. Végül egy javaslatom volnahatározati javaslatokkal kapcsolatban, az egyes üz- . letek bezárásával kapcsolatosan, ezt sem a vállalat, sem a kerületi, sem a Fővárosi Tanács nem engedélyezheti. Ezt csak a kerü- ^ 1éti'Tanács Kereskedelmi Osztálya és a vállalat közös megbeszé- lése alapján a Fővárosi Tanács engedélyével lehet megtenni. ^ Egyetértünk azzal és le is mondottunk arról már régen^ hogy az íróasztal mellül döntsünk egyes dolgok felül. Mindenkor a kerületi kereskedelmi osztály véleményére támaszkodunk. Szalay István: Egyetértek Bárt a elvtájjssal abban, hogy a kqres- kedelemben az egyes árúk haszonkulcsa túl alacsony, s ez igen kedvezőtlenül befolyásolja a vállalat jövedelmezőségét. A hideg, különleges ételek bevezetését kerületünkben nem javasolom, nem fognak nagy keresletnek örvendeni. Budapest területén a kenyérhez csak egy kis szalvétát adnak, mert" a papir drágább, a szalámihoz viszont legalább egy. deka papirt adnak, mert a szalámi drágább a papírnál . Ha a vállalatot valóban rentábilissá akarjuk a tenni, akkor az árú minőségét kell javítani. Az V/ekerle-telepi Petőfi-téren 2. üzlet is van, az egyik a XX.kerülethez tartozik, M a másik a/ilX.kepülethez. A XX.kerületibe szívesebben mennek az fii emberek vásárolni, mert a XlX.kerületi üzletben kényszeredetten szolgálják ki a vásárlókat. Nagyon fontos, hogy a személyzet megfelelő legyen. A perifériákon nincs minőségi árú kerületünkben, miért tud a XX. kerület a periférián minőségi árút biztosítani. 1 bérelszámolónak 22o-24o főt kell számfejteni havonta. Az üzletekkel kapcsolatosan meg kell jegyeznem, hogy azok elhelyezése nem éppen a legjobb, mert egyes területeken túl sürün más területeken elég távol vannak elhelyezve egymástól. Tapasztalatom szerint a zöldség-üzletben lévő. vagy más 1 személyes üzletben lévő egyének fizetése elég csekély, s ehez képest mégis nagyon jól élnek. Én nem gyanúsítok senkit, de ez elég furcsán néz ki. •Hatvani elvtárs: Magunk részéről is örömmel üdvözöljük, hogy első *4 eset, hogy a kerületi Tanács Végrehajtóbizottsága nemcsak alvállalat munkájával, hanem gazdaságosságával is foglalkozik. Vannak jogos felvetesek és ez biztosan javítani fogja az igazgató és az egész vállalat munkáját. Vannak olyan tények is, amelyeket az elvtár sak félre érthetnek. Elgször is a jélentés első oldalán az összehasonlítás nem jd, mert budapesti viszonylatban minden közértnél a forgalom 1957— Den kisebb volt, mijjt 56-ban, s ez az ellenforradalom következménye volt. Ha ezt a jelentés készítésénél figyelembevették, akkor nincs semmi baj. A vidéki elszivóhatás, ezzel egyidejűleg a begyűjtés megszüntetése komoly mértékben befolyáol- ta a forgalom csökkenését. Helyeslem a kereskedelmi„osztály javaslatát. Az árrések megváltoztatása miatt harcolunk. j<5, ha a kerü- leti Tanács VB. is észrevételezi ezt illetékeseknél. A munkabérekhez viszonyítva soha nem volt ilyen alacsony árrés. Magára a bér- já _ költségre nem nyújt fedezetet az ár. Az árrések terén az iparral fl •szemben nem tudunk változtatást elérni. Tűrhetetlen, hogy budapes- ^ ten a kenyírkérdést nem tudjuk megoldani és komoly diferenciák vannak. I ____________________________________________ M I