XXIII.219.a.2 / 19. kötet XIX. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1957.07.08. Jelentés a kisiparosok és kiskereskedők munkájáról (kisiparosok magatartása az "ellenforradalom" alatt és után)
1 A kiskereske$ők 1956. október 23-a előtt számukhoz viszonyítva /111 kereskedő/ figyelcmromoltó. komoly munkát végeztek. Az áru ellátásnál a szocialista kereskedelem mellett a kiegészítő szerepet biztosította, sőt a friss áru felhozatalában, illetve az áruk kezelésében jól dolgoztak. Az ellenforradalom ideje alatt igyekeztek segíteni a lakosság ellár tás át, nehéz körülmények között szállítottak vidékről áruféleséget. A kiskereskedők magatartása 1-2 háborgó kivételével megfelelő volt. Az ellenforradalom ideje alatt.illetve az utána következő hónapok- 4 bán 55 kereskedő kapott ideiglenes iparengedélyt, amelyből a későbbiek folyamán lo jól dolgozó kereskedőnek az iparigazolványát vég- j legesitettűk. 1957. január hótól fokozatosan konszolidálódik c magánkereskedők munkája is, amelyhez nagyban hozzájárult az Á.B, segítsége, a társadalmi ellenőrök és az osztály dolgozóinak ellenőrzései, pl, zöldség-gyümölcs ki skeresredők tejterméket, cukorkát, terményt, őrőlt paprikát, szalonnát árusítottak engedély nélkül. Utasítottuk a ma- ! gánkereskedőket, hogy a kereskedés gyakorlását csak az iparigazol- I vány keretein belül folytathatják. . , j A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957 óyi 17 sz. tvr. sza- É bályozza a magánkereskedős gyakorlását. Ez a tvr. tisztázza azokat a kérdéseket, amelyek eddig vitásak voltak és meghatározza a keres- N kedés gyakorlásával kapcsolatos általános szabályokat. A törvénye- ; rejü rendelet elhatárolj a.az I, illetve II. fokú hatóságok jogkörét Yáá és módősit ja az 1884 XVII. tvr. valamint az 1922 XII. törv.*és az O.’ azóta megjelent kormányrendeleteket. A Belkereskedelmi Miniszter 1/1957. 111.12/ Bk.M.sz. rendeleté.meghatározza a magánkereskedés gyakorlásáról szóló 1957 évi 17 sz. tvr. végrehajtását. 4 A rendelet lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a magánkereskedők azokon a területeken, ahol az állami és szövetkezeti kereskedelem a lakosság ellátását nem tudja megfelelően biztosítani, bekapcsolódjanak a kereskedelembe. Meghatározza, hogy kik lehetnek kereskedők, illetve kik kaphatnak iparigazolványt és ezzel kapcsolatos feltételeket. Elkészítettük javaslatunkat az Állandó Bizottsággal közösen, meghatározva a területet, szakmákat.a szükségesség figyYémbevételével. A Budapest Fővárosi Tanács V.B, Kereskedelmi osztálya javaslatunkat figyelembevéve 95 iparigazolvány kiadására biztosított keretet. Ezeket a keretszámokat nem tudjuk felhasználni, amelynek oka egyrészt I az, hogy a kereskedők általában a piacra akarnak 'nanni - ahol már e I
