XXIII.218.a.2 / 24. kötet XVIII. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1957.04.25. 1957. évi közösségfejlesztési terv megtárgyalása ("ellenforradalom" okozta károk)
A népgazdaság pénzügyi helyzete rendkívül rossz, a beruházásokra rendelkezésre álló öosaeg 50;tea as elmúlt évinek. A terven felüli ny erőség 50 -át eddig a kerületi tanácsok kapták meg, 1957 évbon es valószinülag teljes egészében a vállalatoknál marad. Helyes törekvés, hogy a terven felüli nyereség az eddigi sokkal nagyobb mértékben maradjon a vállalatoknál, azonban egy részét adják lt a tanácsoknak szociális, kulturális feladatok megvalósítása céljából# He© ért egyet azzal, hogy társadalmi munkát es évre nem tervezte::* A tanácstag ahol os indokolt és szükséges, szervezzenek társadalmi munkát, holyee lenne a bán ezt a terv végleges összeállításánál figyelembe venni. gj.ke Ferenct Véleménye szerint az előterjesztett terv túlzottan bő terjedelmű lényegesen leszűkítve, de szemléltetőbben kellett volna azt a VE* elő terjesz tani# Gyakran felvetődő probléma a koftleti tanácsok nagyobb önállód fának kérdése. Azzal egyet lehet érteni, hogy a nagyobb objektumok létesítése, beruházások s osztás© központosán történjen. Szükséges azonban, hogy a kerület gazdája légy - területének, ily módon nagyobb lehetőség van a munkák ellenőrzésőre, a Végrehajt óbizottság, a tanácstagok segítsége is jobban érvényesülhet. Don sérti a Főváros tevékenységét, ha a feladatok megtervezése a fővárosban történik, azo bán kivitőlezés szempontjából a munkákat a kerületeknek adják le* A tervkés zitésnél gondosan ügyelni kell arra, h gy csak olyan feladatokat te vasasnak meg, amelyek megvalósithatók, A piactári fedett csarnok épitéso, fel szerelésének biztosítása évről évre jelentkezik tervfal adatként a köz aé gfej le tési tervekben, ezt most már végérvényesen meg kellene oldani. Hasonló "ütee ben ** készül a köztisztasági fürdő is. Nem lehet a lemaradások okát minden et ben az ollenforradalmi eseményekkel indokolni. A Főv. Tanács képviseletében megjelent Pászti elvtárs segítségét kéri a Vörö; marthy u. iskola, valamint a Baross u. kislalásápi tkezásek építési ütonének meggyen?oltása céljából. 2-3 ember lézeng az építkezéseknél. Áll&nok rá nagy; létszámmal e munkálatok befejezésére. Az'utak karbantartására, felújítására előirányzott hitelfedezet nem biztosit, a legszükségesebb feladatok megoldását sem. Véleménye szerint elősz r as utakat kell rendbehozni és csali azután fejleszt; a közlekedést. dr. Sohcranar Jánosi Javasolja, hogy a községfejlesztési alap ez évi tereiét ' jes egészében tervezzék be. Javasolja továbbá, hogy az ©gyes szakágazatokban már most jelentkező, de ez < ben kielégíthetetlen igényeket gyűjtsék öas^p ős állapítsanak meg sürgősségi sorrendet. Bz a későbbiek folyamán az 1959 évi községfejlesztési terv Mind lési alapját képezheti. a 36-os autóbuszjárat nincs kellően k .haszn lva, Jnnok okát fő lég abban látja, hogy a Gyomról úti járatokkal nincs összeköttetése. Az autó busz utasforgalma lényegesen emelhető lenne az összeköt totós megteremtésén k resztül, t,i. azutasok zöme a Gyömrői úti gyárakban doljoaik* köztudOHásu, hogy a lakásépítkezések ütemét az anyaghiány erősen gátolja. Az lami telepen vannak a háborús események következtében lebontott épületek, ma meglévő alapjait lakásépítkezésre jól fel lehetne használni. l’3en kövezetül nyeges munkaerő és anyagraegtakarités érhető el. dr. IftoMdv Józsefi Hegállapitása az, hogy rendkívül szűk keretei: állnak a tanács rendelkezésére a községfojlesztési terv összeállítására. / Az előterjesztett tervvel egyetért. Azok a feladatok, melyek negvolésitósát lul tűzik ki, valóban a legsürgősebbek. Minisztertanácsi rendelet teszi kötelezővé, hogy az iskolákat 5 évenként ta1 roznx kell* A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy pénzügyi fedezet hiányába* tatarozásokra nem minden esetben kerül sor.Kívánatos lenne,hogy a felettes 1- 3-
