XXIII.218.a.1 / 84. kötet XVIII. Kerületi Tanács tanácsülései. 1957.05.30. A Végrehajtóbizottság 1957. évi kerületfejlesztési tervjavaslata ("ellenforradalom" okai, következményei)
■é csoportosult elemek bomlasztó, hazaáruló szerepét. Tételesen mutatja meg a kibontakozást és az előrehaladás állomásait, a fegyveres lázadás leverésétől a gazdasági élet helyreállításáig. Nem kívánom itt p ontról-p ontra méltatni a koimány tetteit, valamint azt a mérhetetlen erkölcsi és anyagi segítséget, amivel a szovjetunió és a szocialista jellegű országok hozzájárultak ahhoz, hogy most hat hónappal az elesettség és a teljes bukással fenyegető romlás napjai után a felemelkedés olyan fényeiről számolhatott be a kormányelnök, amelyek jogosulttá teszik a további bizakodást. A magam részérül pusztán arra szorítkozom, hqgy a kormányprogramul néhány fő tételére nyomatékosan külön is felhívjam a tanácstag elvtársak figyelmét. Valamennyiünk előtt álló legdöntőbb probléma, államhatalmunk további erősítése. \ . Nálunk munkás-paraszt hatalom, azaz proletárdiktatúra van, ami a lenini értelembevéve előősorban is nem adminisztratív és fegyveres ural cm, hanem annyit jelent, hogy az élet minden területén a I proletár iá tus ideológiája az uralkodó világnézet, hogy a legfőbb termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak és hogy a társadalmat, az államot a munkásság és parasztság, valamint a belőlük kiemelkedett értelmiségiek legkiválóbbjai vezetik. A kormány elhatározása>ezt a lenini értelemben vett proletárdiktatúrát minden mődon és minden eszközzel szilárdítani, mégpedig úgy, hogy a diktatúra védelmiéi nyomó szerveivel párhuzamosan fejlődjenek a társadalom és a közélet demokratikus vonásai és intézményei is. Ezt szolgáljál a munkás—paraszt szövetség erősítésére tett intézkedések, valamint a í • * \ «• 2 ■»
