XXIII.212.a.2 / 21. kötet XII. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1958.03.07. A társadalmi tulajdon helyzete a kerületben

ÍH li Tisztelt Tanácsülés Kedves mlvtársak! A ielszabáduláa után a legfontosabb termelőeszközöket,., gyárakat üze­mekéi stb. allami tarsaaaxmi tulajionba vettük s megszűnt a tokes gyártulajdón. Ezzel egyidejűleg megváltozott a gyárak, üzemek dolgo­zóinak is a viszonya a gyárhoz, a termelési eszközökhöz, öttől kezdve a dolgozók, a társadalom lett a tulajdonosa az üzemeknek, a gyárak­nak, a társadalmi tuljadonba vett termelőeszközöknek, Ezek a termelési eszközök a társadalmi vagyon az a társadalmi-tulajdón a dolgozó népünk életszinvonala emelésének s forrása, eszköze. A társadalom összvagyonának hozamából fejlesztjük a szocialista ter­melést szaporítjuk jólétét és kulturális intézményei számát, - , javitjuk meg a város- es falu nejének életkörülményeit. A társadalmi vagyon hozamából tudjuk emelni népünk, jólétét. - mindnyájan megért­jük ebből, hogy a társadalmi tulajdon védelme, a társadalmi tulajdon­ban álló javak legjobb, legcélszerűbb formában való felhasználása, megfelelő kezelése, a mindennapi politikának is egyik nagy jelentősé­gű kérdése. A társadalmi tulajdon jelentőségéről szóltam tehát. Nem akarom az elv­társakat untatni a társadalmi tulajdon fogalmának meghatározásával, de mégis rá kell mutatni arra^ hogy nemcsak a vállalatok, üzemek, szö-> vetkezetek, állami szervek. u.n.l leltárba vett vagyona a társa­dalmi tulajdon, - de társad: Imi tulajdon a lakóház, a közlekedési - eszköz, az utca és mégis sok minden egyéb. Tisztelt Tanácsülés: a fentiekből következek., hogy a szocialista rend­szer a társadalmi tulajdonon nyugszik. De az emberek nagy része nem érzi át azt, hogy a társadalmi tulajdon, - valamelyik üzem, vagy egy kerület tulaj dana, az övé is, - nem érzi át, hogy milyen mennyiségű és állapotú az a tulajdon, nagymértékben tügg, hogy az egyén hogyan él és hogyan fog élni a jövőben. Ezért vannak még gyárainkban, üzeme­inkben és egyéb munkahelyeken julentős számban olycin dolgozók és műn- ■ kások, akik azt a változást, - amit fentebb már kifejtettem, - még . . nem fogták fel, tudatukban nem érzik a változást, e felelőtlenek a i r •• a társadalmi.tulaj ionnal szemben, vagy egyszerűen meglopják, megkáro­sítják a társadalmi.tulajdont-kihasználva azt a lazaságot, amely egyes üzemeinknél ma még fennállnak. Nagymértékben járul hozzá még az, hogy sok ellenséges elem, volt tő­kés. "munkássá 11 átváltozva, rendszerint burkolton súlyob erkölcsi, romboló munkát végez a jószándékú-dolgozók körében, vagy nem ritkán maga is hozzányúl a nép vagyonához. A szocializmus épitése idején a megdöntött társad Imi osztályok tagjai a huligán elemek , valamint a kispolgári {ondolatvilágot még magukban őrizgető dolgozók, ahogyan Lenin elvtárs többször hangoztatta, a spe­kuláció, vesztegetés és a társad Imi tulajdon -í”eztogatása utján tá­madják leggyakrabban a népi h. tm. om gazdaságát. Ugyanilyen veszélyesnek mondotta a társadalmi tulajdon fosztogatását elnéző hivatalnokokat. A deklasszált befurakodott- elemek az Állami Gazdaságokba, gyárakba, kereskedelembe, szövetkezetekbe és ott huli­gánokkal, valamint a kispolgári gondolkozásu dől- ozőkkal együtt, ez utóbbiak, amint már fentebb említettem - nagyon gyakran az osztályide­genek ösztönzésére tömeges mértekben fosztogattak,' Ezért mondotta Sztálin elvtárs, hogy 11 a tolvaj, aki a rumiét iuv it fosztogatja és a népgazdaság érdekeit ássa alá, ugyanolyan mini a. kpn, vagy az áruló, ha ugyan még annál is nem rosszabb, r r\ " 4 ' 1 m ’ ' * i * J ' ' . . . • , . 1 L Xj. , ■ >í ‘V- ..V 1 •.---m Zl * -O.N-'XX ‘ » v %j t '-------------------­2

Next

/
Oldalképek
Tartalom