XXIII.212.a.2 / 18. kötet XII. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1957.06.07. Az 1956. évi zárszámadás
1' f* . ^ 1 / D Roohlitg Károlyt AZ 1906. évi záraaámadásnál komoly progbléma elé állította az osztályt az októberi események. Hogy a zárszámadás megfelelő, elsősorban az osztályvezető és az osztály érdeme* az ellenőrzés kérdéséről. Igen fontosnak tartja mindazt, a határozati javaslatban van. De ezt határozati javaslatba foglalni nem szükséges. Ez az osztály munk$t, amit az osztály eddig is elég jól elvégzett. Magában a zárszámadásban két kitétel van, amivel foglalkozni kíván* Pl* az intézmények épületei éa berendezései fenntartási kerete oeak arra jó, hogy ezek állaga évről évre romoljon. Ezzel kapcsolatban elvi kérdésként vetődik fel, hogy helyea-e a mi költségvetésünknek az a formája, ami foltra foltot helyez. Ehelyett olyan költségvetési politikát javasol, amely a meglévő hibák rövid időre hasznos kijavítása helyett teljes értékű étalakitáat hozna létre. Tóth Istvánnál Egyetért koohlitz elvtárssal abban, hogy a javaslatot nem kell határozati javaslatban elfogadni. De itt Nyári elvtárs arra is gondolt, hogy a gazdálkodó osztályok tudomására kellene valamilyen formában hozni. - A jelentés egy csomó problémát vtt fel az el&Ő és második cSLüalon. helyes volna ezeket a tapasztalatokat megbeszélni a gazdálkodó osztályokkal és ilyen formában módosítani Hyári elvtárs javaslatát. Általában mindenig szükséges volna meg- , beszélni a tapasztalatokat az illetékes gazdálkodó osztályokkal* A költségvetés elkészítésére vonatkozó javaslatokat maguk a gazdálkodó osztályok - figyelembe véve a mérő számokat és hogy azokat ne mereven alkalmazzák - készítsék el. Ezt a jövő évben meg is lenetne oldani. - az ellenforradalmi időszakkal kapcsolatos számlákkal a titkárság jogügyi előadója foglalkozik, ^zek száma sok, de nemigen érinti a pénzgazdálkodást. Inkább a szállító szervekre vannak klha- ' társai. NSiTyhaja Péteri a mérőszámok és az árak összhangja. Igaz a?, hogy a mérőszámok elavultak és sok olyan normán van, ami nem felel meg a szükségletek kielégítésére. Egyes tételeknél az állag megóvására • adott összeg nem elegendő, mert jobban romlik az épület, mint ahogy az előirányzatban biztosítva lehetne a fenntartás. Minden évben próbálnak olyan utat találni, hogy az intézmények saját maguk állítsák össze a költségvetést a szükségleteknek megfelelően. az 1957* évi költségvetést is az intézmények készítették el. Ha a Pénzügyminisztérium azonban gazdasági szorításokat eszközöl, ez minden kerületi Tanácsnál észlelhető lesz. Jobban ott észlelhető, ahol a gazddlkodósb n Bökkenők vannak. Helyteleníti, ho^y axtfeor a itt a kerületben arról bőszéinek, hogy rosszak az iskolák, akkor f magasabb összeget engednek elvinni más kerületbe. Pl. az Arany J János Intézmény #eg*ar&dt tételének V. kerülethez való áttételéhez hozzájárult az Oktatási osztály, az osztály azt az összeget atadhatta volna más XII. kerületi iskolának. Az ellenőrzés kérdése a k r lilét ben. az ellenőrzés nem volt biztosítva fel3őbb szerveink nyomán, mert nem volt biztosítva még tavaly az ellenforr , .alom előttaz, hogy mit szabad ás hogyan lehet ellenőrizni, a pénzügyi osztály hatáskörét úgy. határozták meg, hogy csak utóellenőrzéseket tarthat és csak azt ellenőrizheti, • amit a gazdálkodó osztály már leellen őrzött. a pénzügyi osztály is 4 könnyebbséget kereste, Így nem nagyon folyt az ellenőrzés. Amit az oktatási éa egészségügyi osztály ellenőrzött, csak látszólagos ellenőrzés volt. Az oktatási osztályon ebből kifolyólag sok olyan tétel megmaradt, amit fel lehetett volna használni átcsoportosítással novemberben, vagy decemberben, azek a megmaradt tételek az 1957. évi költségvetést terhelik, a multévi számlák átjöttek 1957-re és most nem éli módjában sem a Városi Tanácsnak, sem a Minisztériumnak ezeket a számlákat az 1957. évi költségvetésben V 4 mi mm 4 _______S3- 6 -
