XXIII.212.a.2 / 17. kötet XII. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1957.03.29. Jelentés a kerületben lévő helyiségek kiutalásáról
jóváhagyta ennek az épületnek iskolai célokra való átadását. A VB. és az MSZMP. igen jól látta azokat a hibákat, amik a kerületben történtek a múltban, a volt oktatási intézmények más célokra való felhasználásával, az oktató, nevelő munka fontossága ezáltal bizonyos tekintetben le volt becsülve. Ezért áldozatot hozott az MSZMP, akkor, amikor kisebb épületbe való áthelyezését vette tervbe. De ez elvi ké/dés is. A kerület iskolaépületekkel való ellátottsága igen gyenge. Két szakaszban tanítanak az iskolák, az uj tanévben pedig az első osztályosok száma kétszeresére növekszik. Javasolja, hogy ha az MSZMP, helyiségét a» ismert technikai okokból nem tudják iBkolai célokra átadni, akkor a Gál utcai helyiséget - - a utalja ki iskolának. Igen nagy épület. Legalább olyan jól ki lehetne ott képezni iskolai épületet, mint a Királyhágó-utcai MSZMP, helyiségben. Javasolja ezt határozatba hozni. Annál is inkább, mivel nekünk a közvéleményre is bizonyos tekintettel kell lennünk. Mivel nem kapjuk meg az MSZMP, épületét, a közvélemény ezt úgy fogja fel, hogy már megint becsaptak. De ha egy más épületet biztosítunk helyette, ez nem történik meg. V Huba Károlyt a megüresedett üzlethelyiségekkel kapcsolatban van egy bizonyos rendelkezés, hogy ezeket meg kell hirdetni, az a véleménye, hogy az olyan helyiségeket, amelyek jelenleg állami vállalatok birtokában vannak, de kilátásba helyezték hogy azokat nem üzemeltetik tovább és olyan helyiségek ezek, amelyeket közellátáa szempontból fontosak, helytelen hirdetni. Pl. a Tüker két külső helyiséget le fog adni és az igazgatási osztály meghirdeti ezeket. Mi*történik? Ipari vonalon nyújtanak b? kérelmeket, amikor ott tüzelő pincét kell létesíteni a lakosság ellátása érdekében. Javasolja határozatba foglalni, hogy ilyen állami szektor által leadott üzlethelyiségeket, melyre egyébként a lakosságnak szüksége van, ne hirdessenek. Az első határozati javaslatot; túl merevnek tartja, a kerületben a helyiségek nagysága egyáltalán nem megfelelő. Van viszont egy régi rendelkezés, ameiy kimondja, hogy nem rendeltetés szerüan használt üzlethelyiségeket eredeti rendeltetésének megfelelően helyezzenek vissza. Itt a közigazgatási osztály a raktárakra gondol. A kereskedelem állandóan küszködik a raktárokkal. Ha azt akarjuk, hogy ne •' legyen árukiesés, okvetlen szükséges, hogy raktárokat tartsanak, mégis tapasztaljuk, hogy bár ilyen helyiségek fannak a kereskedelem birtokában, mégis az utcára kényszerülnek a göngyölegekkel, ügy r gondolja módosítani, ho^y a kereskedelmen keresztül a kerület köz el látása ne ho^y csorbát szenvedjen. - Másik ^kérdés a magántulaj- ( donban lévő helyiségek kiutalása, -izekhez nem tudnak hozzányúlni. Ezt meg kellene vizsgálni és javaslatot tenni, hogy a magántulajdonban lévő helyiségekhez hozzá tudjanak jutrfii. Pl. Parkasréten építettek egy pavilont, amit a tulajdonos most ll.ooo Pt.ért árul. Nem veszik, tehát ott áll üresen. Hétel Lajosi a kerületi tanácsokra igen sokszor elhangzott, hogy bürokratikusán végzik a munkájukat. Bz az üzlethelyiségekre is áll. An nak, hogy így van nálunk nem elsősorban az igazgatási osztály az oka, hanem a fennálló rendelkezések, illetve a nem lévő rendelkezések, ami miatt nem lehet ezen a területen rendet csinálni. Ma, amikor azon vagyunk, ho:y iparengedélyeket adjunk ki, akkor küldözgetik ah embereket eg/ik helyről a másikra. Javasolja, hogy terjesszenek felterjesztést a Városi Tanácshoz, vagy a Miniszter Tanácshoz közvetlenül, amiben javasolják, hogy a helyiségek kiutalására olyan hasonló intézkedést hozzanak, mint a lakásügyekben. Legyen egy mag- felelő jogszabályi szabályozósa annak, hogy az üzlethelyiségekre vonatkozóan hogyan kell eljárni. Helytelen, hogy amikor kevés a he— r akkor a i&aszek háztulajdonos hónapokig üresen hagyja az üzRiethelyiségét. Javasolja felvetni a Városi Tanács, vat y a minisztertanács felé, foglalkozzanak azzal a kérdéssel, hogy szükség van-e ^ J- 3 -18/,