XXIII.212.a.1 / 83. kötet XII. Kerületi Tanács tanácsülései. 1958.03.13. A társadalmi tulajdon védelmének helyzete
»4 lisztéit Tanácsülés Kedves mlvtársak! gyártulajdon, Ezzel egyidejűleg megváltozott a gyárak, üzemek dplgo- f zóinak is a viszonya a gyárhoz, a termelési eszközökhöz, Ettől^kezdve , a dolgozók, a társadalom lett a tulajdonosa az üzemeknek, a gyárak- , nak, a társadalmi tuljadonba vett termelőeszközöknek, mzek a xermelesi i / | eszközök a társadalmi vagyon az a társadalmi-tulaj dón a dolgozó népünk J / életszínvonala emelésének s forrása, eszköze, A társadalom összvagyonának'hozamából fejlesztjük a szocialista termelést - szaporítjuk: jólétét és kulturális intézményei számát, - javítjuk meg a város- es falu népűnek életkörülményeit. .A társadalmi „ vagyon hozamából tudjuk emelni népünk jólétét. - mindnyájan megértjük ebből, hogy a társadalmi tulajdon védelme, a társadalmi tulajdonban álló javak legjobb, legcélszerűbb formában való felhasználása^, I megfelelő kezelése, a mindennapi politikának is egyik nagy jelentósé“ gü kérdése. -.o A társadalmi tulajdon jelentőségéről szóltam tehát. Nem akarom az elvtársakat untatni a társadalmi tulajdon fogalmának meghatározásával, de mégis rá kell mutatni array hogy nemcsak a vállalatok,' üzemek, szövetkezetek, állami szervek, u.n., leltárba vett vagyona a társadalmi tulajdon, - de társadalmi tulajdon a lakóház, a közlekedési eszköz, az utca- és mégis sok minden egyéb. Tisztelt Tanácsülés: a fentiekből következik., hogy a szocialista rendszer a társad Imi tulajdonon nyugszik. De az emberek nagy része nem érzi át azt, hogy. a társadalmi tulajdon, - valamelyik üzem, vagy egy kerület tulajdona, az övé is, - nem érzi át, hogy milyen mennyiségű - ■4 és állapotú az a tulajdon, nagyméitékben tügg, hogy az egyén hogyan és hogyan fog élni a jövőben. Ezért vannak még gyárainkban, üzeme-' inkben ás egyéb munkahelyeken jelentős számban olyan dolgozók és munkások, akik azt a változást, - amit fentebb már kifejtettem, - még nemlógták fel, tudatukban nem érzik a változást, s felelőtlenek a i r a társadailm. tulaj donnái szemben, vagy egyszerűen meglopják, megkárosítják a társaid:.Imi. tulaj dönt-kihasználva azt a lazaságot, amely egyes üzemeinknél ma még fennállnak. Nagymértékben járul hozzá még az, hogy so1r ellenséges elem, volt tőkés, 'munkássá v' átváltozva, rendszerint burkoltan súlyos erkölcsi, romboló munkát végez a jószándékú dolgozók körében,, vagy nem ritkán maga is hozzányúl a nép vagyonához. . ••• A szocializmus építése idején a megdöntött t rsad Imi osztályok tagjai a huligán elemek, valamint a kispolgári gondolatvilágot még magukban őrizgető dolgozók, ahogyan Lenin 'elvtárs többször hangoztatta, a spo- v kulacio, vesztegetés és a társad Imi tulaj dón -fosztogatása utján támadják leggyakrabban a népi h. ta_. om gazdaságit , üfíy9nidypn veszélyesnek mondotta a tarsadalíi tulajdon fosztogatását elnezo ^ hivatalnokokat. A deklasszált befurakodott elemek az All .ami Gazdasagokba gyárakba, kereskedelembe, szövetkezőtJrbe és ott huli- ganpkkal, valamint a kispolgári gcndolkoz’su dói, ozókkr.l együtt, ez utóbbiak, amint már fentebb említettem•- niyon gyakran az osziálvidc- genek ösztönzésére tömeges mértekben fosztot • tt.ak. Ezért inndo tta Sztálin elvtárs, hogy ” a tolvaj, aki á ne..iet j ív it • fosztogatja és a népgazdaság érdekeit ássa alá, ugyanolyan ..int a kém, vagy az áruló, ha ugyan még annál is nem rosszabb. } • ■ , • V. *• *•-a-. -v j • ^ _u. *-.e Zj—Li.. t . .. .u. vi-i * '-*• • Y 40 !
