XXIII.210.a.2 / 2. kisdoboz X. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1958.03.08. Az 1957-1958-as iskolai év félévi értékelése; A kerületi közbiztonsági helyzete. Jelentés a szabálysértési előadó munkájáról
Jelentés a szabálysértési előadó munkájáról* Az 1955. évi 17. tvr. megjelenésével bevezetett szabálysértési eljárással a sértett jogtargy szerint szorosan vett közrend és kozoiztoh- sag elleni szabálysértő cselekmények elbiralasa a rendorse.g^hatáskörébe került at, Nyilvánvaló azonban.az hogy egyes szabalysertö^cselekmények a szorosan vett és megsértett jogi tárgyon keresztül össze-- függésben.állanak a közrend és közoiztonsag kérdésével is. Ilyenek pl. a társadalmi és személyi tulajdon elleni szabálysértő cselekmények, továbbá a házirendbe ütköző szocialista együttélést megsértő magatartások, az életveszelyes fenyegetések, valamint az önkényes oekoltoze- sek esetei., (Tekintettel arra., hogy - fentebb felsorolt cselekmények elbírálása a tanacs szabálysértési előacójanak-hatásköreoe tartoznak, igy lehetőség van arra, hogy ezekre az ügyekre^közrend és közbiztonság kérdésének megvizsgálása során bővebben kitérjünk. I. ‘ Az 1956, évi ló. tvr. 2.§-a szabálysértésnek nyilvanitja és _ 10C)0,-Ft-ig terjedhető o^nzbirsaggal rendeli Sújtani azt, aki társaoalmx, illetve személyi tulajdonban lévő és 200.-Ft. értékhatárt meg nem haladó ool- got jogtalanul eltulajdonít, megrongál, illetve elsikkaszt. Az elmúlt évoen a tanacs szabálysértési előadójához társadalmi tulajodon sérelmére elkövetett cselekmények miatt 162 feljelentés eraezett. Fzek zöme /80 cfi/ üzemi lopások, illetve épitő-ipari vállalatok eseten külső munkahelyen történt jogtalan eltulajdonítások. A kerületben eg- gyakrabban a Sörgyárba^ illetve a Keksz es Ostyagyaroan xordulnak e■ ő lovasok, melyek sörnek, illetve különféle édességeknek az üzemből való elhozatalaval valósulnak meg, Mig ezek a cselekmények aranylag kis összegűek, addig azonban előfordulnak olyan esetek is> rit~ kabban - amikor az okozni kívánt kár majdnem elén a 200.-rt.-ot. A tárgyalásokból olyan tapasztalatokat lehet leszűrni, hogy az üzemből való eltávozás esetén az erre kijelölt személyek felületesen végzik munkájukat, mert sok esetben igen nagy csomaggal is az üzemből anélkül, hogy a bejáratnál ezt észrevennek. nzonjitoa ezt az a tény is, hogy a társadalmi tulajdon elleni cselekmények 80 /o-aban a rtndőnég íeszi meg a feljelentést ami azt jelenti, hogy csak utcai igazoltatások során derül ki a jogtalan eltulajdonítás tényé. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elko vetett cselekmények legtöbbjében - a rongálási cselekmenjeket kiv..v - kar nem keletkezik, A X. kér. (Tanacs vb. Házkezelési Igzagatósaga hazallag rongálása^miatt 5 esetben tett feljelentést. Ezekben az ugyekoen az okozott kar a 200.-Ft, értékhatárt meghaladta, igy ezek az ügyek hatáskor hianyaoan az ügyészségre, illetve a rendőrségre letoek uovaoijitva. Ház allag rongálása esetén az illetékes lakóbizottsagoknak a rongalo személyek ellen feljelentést kellene tenni, de ez a mulo evoen egya tálában nem történt meg. Ebből kétféle következtetest ie^t levőéi. 1./ Ilyen esetek egyaltalaban nem fordulnak elő, 2./ a lakobizotusagoK nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. ‘Tekintettel arra, ho^y az 1957. évben tett 1064 feljelentés közül 1 érkezett la^óbizottsagtol, iöy f tételezhető, hogy a 2./ pontban foglaltak fedik a valóságot. fh ______________J * * *
