XXIII.204.a.2 / 9. kisdoboz IV. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1957.09.21. Jelentés a kerület lakásépítési helyzetéről

TW' 1- 15 r

mosan kellene épiteni a kényelmesebb, konfortos lakásokat, amiket szeretnénk.

A harmadik kérdés,amiről beszélni kell az, hogy igenis a dolgozók is járuljanak hozzá a lakásépitkezéshez. Ne várjanak,hogy az állam épitsen. Öröklakásokra gondolok,amit megvehetnek a dolgozók. Ezáltal az államháztartáson lényegesen lehetne segiteni, és előbbre lehetne vinni,hogy több lakás épüljön*. Most,amikor uj építőanyagok bedobásával lényegesen javul az anyag probléma, a dolgozók vegyék ki részüket az épitésből. Ez a kereskedelem áruellátásában is nagy könnyebséget jelentene, mert nem vásárolnák annyira az árut. Nem azért van áruhiány,mert kevesebb az áru mint 2o évvel ezelőtt,hanem azért,mert az emberek jobban vannak dotálva és élelemre,ruházatra, szórakozásra költik a pénzüket, mert nem tudják máshová tenni.

Péterfia lajos; helyesnek tartanám,ha a Szaktanácshoz előterjesztéssel fordulnánk, hogy mozgalmat inditsanak az építőiparban az é- pitkezések meggyorsítására. Pábik elvtárs helyesen veti fel,hogy tisztelet a kivételnek, legtöbben lopnak,csalnak, lazsálnak, nem dolgoznak. Nekünk, akik foglalkozunk a lakáskérdéssel, fordulni kell valakihez hogy intézkedjen azonnal. Kell kérni a Párt, a Kormány, a Szót segítségét, de mozgalmat kell csinálni.

Egyetértek azzal,hogy szobákat épitsünk. Az a helyzet,hogy az albérlők tömege nem kiván csak egy szobát. Ha azt mondjuk a jogosultnak, hogy jövőre kap egy szobát ideiglenesen, és 2-3 éven belül kap egy nagyobbat, akkor az türelmesen fog várni.

Heim Ernő: én magam is azon a véleményen vagyok mint Andrásfi elvtárs, három évvel ezelőtt kezdtem ezt propagálni, hogy a lakáshiányt átmenetileg igy meg lehet oldani. Munkatársaimmal ellentétbe kerültem. Az igaz,hogy városrendezési szempontból is fontos a kérdés, de mégis elsődleges,hogy az emberek olyan lakásban lakjanak,ahová nem csurog be az eső, nem járnak a patkányok stb. Én egyénileg egyetértek a szobák épitésével, nem tudom,hogy ezt felsőbb szervek hogyan fogják fogadni, én megpróbálom ezt a kérdést tovább vinni. Sajnos a Kormányzat a Gs.lakások épitését is nem járható útként tartja.

Hallottuk,hogy Újpestnek kb. 2.5oo lakásra lenne szüksége áxxnt&x egyenlőre. Hozzávetőleges számitás szerint Budapest területén 195o óta évente kb. 2oo lakas jut egy kerületre, ehhez pedig nem kell semmi magyarázat, ez a szám nagyon kevés.

Ha a lakásépítés lehetőségét biztosítjuk Újpesten akár az Árpád ut rendezésével, vagy a Bethlen u. rendezési tervének elkészítésével, ez csak az első lépes. Hogy a lakásépítés miért alacsony számú, és

miért rossz a munkafegyelem az építkezés terén, erre vonatkozóan véleményem, hogy nem annyira a dolgozók munkafegyelménél van a baj,hanem az anyaghiánynál. A B.V.f.I. vezetője mondta egy alkalommal, - amikor szóvátettük,hogy kevés a munkás, s azok sem dolgoznak -, hogy pl. az Épületelemgyár napáikig nem küld anyagot, és egyik nap annyit küld, hogy alig tudják bedolgozni az anyagot. Valóban igaz az,hogy a szervezéssel, az anyagtermeléssel van a baj.Remélem,ha a Sziporeszk gyár megvalósul, az épitőanyagipar jobban tud aládolgozni az épitoipar számára, és akkor jobb lesz a munka. A legtöbb munkásra is demoralizáló, hogy ott ül és nem tud dolgozni.

Szerintem az épitőanyagipar felé kell kezdeményezést tenni,mert amig nem tud többet produkálni, addig a lakásépitési kontingens nem lesz több évente mint eddig volt.

Ismételten hangsúlyozom, megpróbáljuk Újpest felé terelni a fog- hijjas lakásépítést, azonkivül a Bethlen utcai épitkezés tervének a megváltoztatására is javaslatot fogunk tenni, hogy ne 1 emeletes, hanem legalább 3 emeletes legyen.

Általában a kérdések,amikről szó volt, messzire túlnyúlnak a mi