XXIII.204.a.1 / 2. kisdoboz IV. Kerületi Tanács tanácsülései. 1957.11.19. Jelentés a kerület oktatási helyzetéről
-41tanácstagot is megválasztottunk, akik egyben a helyi Tanács tagjai is, többen a V.B. tagjai is, a leghatározottabban álljanak ki az mellett, hogy az uppesti^Tanács megköveteli magának a felelősséget és a jogotx is. El tudom képzelni, hogy a gimnázium és mindenféle technikum a Tanács hatáskörébe tartozik. A szakfelügyeletet nem lehet decentralizálni, azt lássa el a Fővárosi Tanács, de hogy milyen nevelőmunka folyik az iskolákban, ez reánk tartozik. Képtelenség, hogy a Fővárosi Tanács 22 kerületet központilag jól tudjon irányítani, ^.ődig is azt mondom: mindenbe beleavatkozni ami Újpest területén van, legyen az iskola, üzem, bármilyen probléma, mi vagyunk érte a felelősek, minket szidnak érte. j Másik probléma, talán éppen Selmeci elvtárs hozzászólása után bennem is felvetődött, En is itt jártam iskolába, én is ahhoz a generációhoz tartozom, amelyik két világháborút, forradalmat, ellenforradalmat átélt, nekem is vannak a pedagógusokról jó és rossz emlékeim, Az a probléma vetődött fel,hogy kevés a tanterem. Több van mint azelőtt, de mégis kevés, mert többen járnak iskolába. Olyan nehézségekről számoltak itt be, hogy nem tudjuk mi szülők a zárójeles példákat. Ha valamikor tanultuk is,"azt már elfelejtettük. A gyermekek ma már a műhold problémával állnak elő. Sok szülő van,akinek a sorsa nem volt rózsás, nem tudott tanulni, ezen szülők gyermekei előtt ma már nyitva van az iskola, mert mi az egész népet akarjuk tanitani. Ma birkózik az ujjal a régi. Ezelőtt tanították az iskolában a gyűlöletet. Könnyű dolog ez ellen harcolni? Nem! Sokkal könnyebb dolog tanitani azt ami a gyűlölet, mint humanizmust tanitani a gyermekeknek. Azoknak a pedagógusoknak, akik már a horthy időkben is, - eibben az embertelen gyűlölet-hajszában, - emberségre neveltek bennünket, emléket kellene állitani. Nem fenköltebb és szebb a hivatása ma a pedagógusoknak? Persze ők is egyszer tanultak, és világos, hogy a pedagógusok is magukkal hozták a nevelésüket éppen úgy, mint ahogyan mi is magunkkal hoztuk. Ma, amikor vajúdik a világ, az uj születőben van, és amikor meggyőződésünk, hogy a szocializmus győzni fog még ebben a században, vannak sokan, akiknek ezt belátni még nehezükre esik. Megtévesztette őket az ellenforradalom tanítása. Azoknak a pedagógusoknak, akik teljes szivvel-lélekkel vallják ezt, és nekünk, a Tanácsnak is érteni kell ahhoz, hogy a hivatását szerető, de még nem teljesen a mi nézetünket valló pedagógusokat hogyan tudjuk magunk mellé állitani. Milyen furcsa az, hogy a mi ügyünket vallják a világon mindenütt. A kapitalisták rá vannak kényszeritve, hogy a szocializmusról beszéljenek. A keleti népek milliói vonzódnak hozzánk. Nagyon sokan mé^ nem értik ezt az ügyet, de bíznak benne és ezzel a biztonsággal végzik munkájukat. Egyetértek azzal a hozzászólóval, aki azt mondotta, hogy az apának a kötelessége a gyermeket nevelni. De egyet szeretnék mondani, s ez olyan probléma, amiről gondolkozni kell. Éppen azért, mert nagy a következménye. Még akkor is nagy lesz, amikor szükiteni fogjuk az anyagot, a tömegét csökkentjük és a mélységét növeljük. Akkor is nagyon nehéz lesz a dolgunk egy bizonyos korosztályon kivül; Előjönnek a gyermekek részéről olyan problémák, amikre már nem leszünk felkészülve. Nem csekély nehézséggel küzd az a gyermek, akinek az apja, anyja nem tudjamegadni a segitséget, mint az a szülő, aki tud segíteni gyermekének. Az a véleményem,ho^y túl a napközi otthonon, és a tanulószobán, a szülők áldozatkészségét Í3 igénybe lehet és kell venni. Sok szülő szivesen adna 5o Ft-ot is azért, hogy gyermekétel pedagógus foglalkozna. így a pedagógusnak is lenne mellékes jövedelme, és a szülők is meg lennének nyugodva. Javasolom, hogy ilyen irányban is próbáljanak megoldást találni. Egyetértek^ magam részéről is azzal,hogy Aradi elvtársat jegyzőkönyvi dicséretben kell részesíteni* ft---------------------------------------------------------------------------- ---------------------------------------------------------- — #
