1990. április 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
255
I I I 2 í * a monimentáI is , centrális térkia Iakitásban az iszlám, ill. bizánci művészettől tanult. Épületeit alaprajzban a zártság és egység, felépítésben az egyszerű nagyvonalúság, szerkezeti szükségesség hangsúlyozása, díszítésben a puritanizmus jeli emz i. Számtalan építménye közül ma Magyarországon a zebegényi templom, az óbudai református imaház és pátria, a bp-i Állatkert épületei, a kispesti Wekerle- telep és a Városmajor u-i i skoIakcrrpIexun láthatók. ! Erdélyi alkotásai közül sztánai lakóháza és a görög-katolikus templom, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Muzeum épülete, a kolozsvári Monostori u-i templcm, a nagybaconi református kulturház az ismertebbek, ő restaurálja Mátyás király kolozsvári szülőházát is. Számára épitészet-irás-közéIeti tevékenység elválaszthatatlanul összefonódó dolgok voltak. Mint vezérfonal húzódik végig életén az eszme: feltárni és megőrizni a magyar nép, az erdélyi nép arculatát. Már 1907-ben elkészíti "Székely balladák" c. könyvecskéjét. 1908-ban jelenik meg tanulmánya "ÉrdéIyország népének építése" cimmel. 1909-ben nádtol laI irja "Attila királyról Ének" c. müvét, majd a Régi Kalotaszeget 1910-ben. Számos müvét maga illusztrálja, betűjét metszi, szedi, nyomtatja, köti /Erdély kövei 1922., Kaláka Kalendárium, stb./. fi Építészeti írásai közül kiemelkedik a Sztambul /1918/; A lakóház művészete /1918/; A székely nép építészete /1944/; Erdély nép i gazdasági építészete /19AA/; Falusi építészet /1946/. Erdély múltjába fordul Kalotaszeg c. néprajzi tanulmányával /1932/, ill. Erdély c. kultúrtörténeti vágatával /1933/ csakúgy, mint szépirodalmi alkotásaival: Varjú Nemzetség /1925/; A Gálok /1930/f az Országépitő /regény I. István királyról 1934/. Budai Nagy Antalról és István királyról irt szinjáté- kait 1937-ben, ill. 1942-ben bemutatta a bp-i Vígszínház, a Nemzeti Szinház. ísü ! I /11 t _______________________________mIIPot **‘<0000 * •■<■■9000
