1990. április 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
8
„ 4 Célszerűbbnek látszik az ifjúsági problémák megoldásához vezető döntéselőkészítési, döntési mechanizmusra, a tanácsi döntések társadalmi azon belül is a gyermekekre és az ifjúságra vonatkozó - hatásainak elemzésére, az ezt elősegitő információs mechanizmusra, a társadalmi szerveződésekkel való együttműködés tartalmára ős módjára irányítani a figyelmet. ff 3. A múltban felgyülemlett és az újonnan jelentkező ifjúsági © problémák teljeskörű és gyors megoldása erőforrások hiányában lehetetlen.Szükség van egyfelöl - az érintettekkel közösen - a prioritások kialakítására, másfelöl a rendelkezésre álló, illetve mobilizálható források és eszközök preciz számbavételére. Ez lehet a kiinduló pontja annak, hogy az átfogó társadalmi-gazdasági programok,i1letve az egyes részprogramok kialakítása és megvalósitása során lehetővé váljon a problé- | mák megoldása. 4. Az állami ifjúságpolitika az elmúlt két évtizedben folyamatosan értelmezési problémákká], küszködött. A mai napig tisztázatlan, hogy a gyermekkorosztály az állami ifjúságpolitika szempontjából az ifjúsághoz tartozik-e vagy sem. / A hagyományos gondolkodás szerint- 0-14 évesek a gyerekek,- al5-29 éves korosztály az ifjúság,- a kettőt együtt (0-29 évesek) fiatalok jelzővel szokták illetni. Ugyanakkor bizonyos szempontokból a korosztály felső határát a 35. életévben jelölték / A valóságos ifjúsági élethelyzetek és problémák megköze- litése szempontjából célszerű azt a nemzetközileg is bevett gyakorlatot alkalmazni,amely szerint- a 0-18 éves korcsoportot gyerekként /figyelemmel a 0-6, 7-14, 15-10 évesek lényeges különbségeire/ Q \ I I *— ______________ » t \ * í» a I i I
