1990. április 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
97
I- 3 Mindezek alapján a főváros tervszerűbb fejlesztésének elősegítése érdekében feltétlenül szükséges a budapesti általános rendezési terv tartalmi követelményeinek korszerűsítése. Erre a, kerületi általános rendezési tervek keretében kerülhet sor, ahol mód nyílik szabályozási tervek készítésére. E koncepció szerint a főváros általános rendezési terve tulajdonképpen egy tervkészlet lenne, mely tartalmazná,- az egész város 1:20.000 léptékű területfelhasználási és szerkezeti tervét,- a 22 kerület 1:10.000 léptékű területfelhasználási és szerkezeti tervét,- a 22 kerület 1:4000 léptékű szabályozási tervét. Nyilvánvaló, hogy a fenti tervkészletnek egyidőben, egymással koherensen ren- ra. tt delkezésre kell állnia. Ehhez a kerületi általános rendezési tervek készítését fel kell gyorsítani, akár úgy is, hogy azok szélesebb tervezői bázis bevonásával. készüljenek. Jelenleg 'ugyanis csupán néhány kerület rendelkezik általános rendezési tervvel, -(ezek tartalma, színvonala és használhatósága is erősen eltérő) - és néhány kerület árt.-je van tervezőasztalon.- A szabályozási tervek készítése természetesen jelentős többletmunka - befektetést igényel az á.rt. elkészítése során, de ezzel a későbbiekben a város legnagyobb részén elkerülhetővé válik a kis területre kiterjedő, egyedi részletes rendezési tervek készítése, így végül is hosszabb távon a javasolt módszer munkamegtakarítást eredményez. Ugyanakkor a városfejlesztési elhatározásokra közvetlenül alapozó, egységes szabályozási terv sokkal inkább biztosítani tudja a tervezés és megvalósítás összhangját, s egyúttal a hatósági or unka (ép. eng.-ek kiadása) egyszerűsítésére és gyorsítására is alkalmas. \ A "folyamatos tervezés" megvalósítása ’\ Az 'urbanisztikával foglalkozó szakembereket az egész világon régóta foglalkoztatja as un. "folyamatos tervezés" elvi megalapozása, és gyakorlati megvaló- .sítása. Az előbbire hazánkban is számos tanulmány, tudományos dolgozat készült, az utóbbira azonban még nincs működő példa. A megreformálni kívánt jelenlegi gyakorlat szerint az általános rendezési tervek mintegy 2-3 évig készülnek, majd 5~10 évenként felül.vizsgálatra kerülnek, ami lényegében egy teljeskörű- en elvégzett vizsgálatokon alapuló új terv készítését jelenti. ■3T | '■■-‘-*#00 * ...
