1990. április 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
95
« ’ ..-J00 | j ' BUDAPEST FŐVÁROS TANACSA V.B. ^ FŐÉPÍTÉSZI HIVATALA Tárgy: Javaslat a tervszerű város- fejlesztés háttérfeltételeinek kialakítására TISZTELT VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG! ' A terU.tatrendezési tervezés Magyarországon több évtizedes múltra tekint vissza, és ezen belül Budapest nemzetközi összehasonlításban" is élenjárd szerepet játszott. A főváros általános szabályozási tervére a Közmunkatanács ra. 1871-ben (!) nemzetközi tervpályázatot írt ki, melyen két magyar és egy angol építésziroda terveit díjazták. A tervpályázat alapján elkészült általános szabályozási terv a főváros első, - modern értelemben vett - rendezési tervének tekinthető. to JeJ.p-nJtog Magyarországon a területrendezési tervek készítésének egyeztetésének, jóváhagyásának, karbantartásának és módosításának rendjét a 7/1983. sz. ÉVM utasítás szabályozza. Eszerint a területrendezési tervek összefüggő, egymásra épülő rendszert alkotnak, mely rendszerben ciz általános rendezési tervnek kulcsszerepe van. Az ál- taJános rendezési terv egy adott település (vagy településcsoport) teljes igazgatási területére vonatkozóan hosszútávra (15 év) határozza meg a tele- pülés/ek/szerkezetét és területfelhasználását, az épületek és más építmények, továbbá műszaki infrastrukturális rendszerek térbeli elrendezését, valamint az épített környezet és a természeti értékek védelmét és továbbfejlesztését, a környezetvédelem és a tájrendezés követelményeit, végül a szabályozás elveit ( és főbb előírásait. Az említett ÉVM utasítás a rendezési tervek tartalmi követelményeit is szabályozza. Ezek korszerűsítése foiyamtosan napirenden lévő kérdés, mégis elmondható, hogy a területrendezési tervezés országos gyakorlata európai színvonalú. A kialakult gyakorlathoz képest az országban némileg eltérő módon alakult Budapest területrendezési tervezési gyakorlata. 9T __ CT ____________CT---------------------—---■-----------------------ra-----X 0? 6W6 - Inyv 1
