1990. április 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

284

|

i

BUDAPEST FŐVÁROS TANÁCSA V.B.

I főépítészi hivatala

)

I Tárgy: Javaslat a tervszerű városI fejlesztés háttérfeltételeI inek kialakítására

TISZTELT VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG!

I A területrendezési tervezés Magyarországon több évtizedes múltra tekint

I vissza, és ezen belül Budapest nemzetközi összehasonlításban'is élenjáró

szerepet játszott. A főváros általános szabályozási tervére a Közmunkatanács l 1871-ben (!) nemzetközi tervpályázatot írt ki, melyen két magyar és egy angol építésziroda terveit díjazták. A tervpályázat alapján elkészült általános szabályozási terv a főváros első, - modern értelemben vett - rendezési tervének tekinthető.

1 *

I Jelen)eg Magyarországon a területrendezési tervek készítésének egyeztelésének,

] jóváhagyásának, karbantartásának és módosításának rendjét a 7/1983. sz. ÉVM

| utasítás szabályozza.

I Eszerint a területrendezési tervek összefüggő, egymásra épülő rendszert alkotj nak, mely rendszerben az általános rendezési tervnék kulcsszerepe van. Az áltaJános rendezési terv egy adott település (vagy településcsoport) teljes igazgatási területére vonatkozóan hosszútávra (15 év) határozza meg a tele- pülés/ek/szerkezetét és területfelhasználását, az épületek és más építmények, továbbá műszaki infrastrukturális rendszerek térbeli elrendezését, valamint as épített környezet és a természeti értékek védelmét és továbbfejlesztését, a környezetvédelem és a tájrendezés követelményeit, végül a szabályozás elveit ( és főbb előírásait.

<>

Az említett ÉVM utasítás a rendezési tervek tartalmi követelményeit Is szabályozza. Ezek korszerűsítése folyamatosan napirenden lévő kérdés, mégis elmondható , hogy a területrendezési tervezés országos gyakorlata európai szín- vonalú. A kialakult gyakorlathoz képest az országban némileg eltérő módon alakult Budapest területrendezési tervezési gyakorlata.

ffi,

V

I *

8? 6MJÓ - fnyv 1