1990. április 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
109
I i J - 4 2. Az összeírás végrehajtása Az összeírás január 2-án megkezdődött. A kerületek egy részében azonban a nagyfokú érdektelenség miatt ekkor még nem volt minden számlálókörzetnek számlálóbiztosa. Az első időszakban a munka kevésbé ütemesen haladt, aminek oka a cím- és névjegyzékek pontatlansága, a hosszabb felvételi időszak, valamint a számlálóbiztosok nagymértékű cserélődése volt. Esetenként előfordult, hogy közvetlenül a leadási határidő előtt adtak vissza összeírok - különböző készültségi foké - anyagot. Január közepén az összeírás már a terveknek megfelelő ütemben folyt. A felvételi időszak második felében azonban a választási előkészületekkel elfoglalt kerületi tanácsok nem tudtak kellő intenzitással résztvenni az adatfelvétel ellenőrzésében, szervezésében. A két nagy horderejű feladat megosztotta az erőket, és végső soron a népszámlálást, mint politikailag "kevésbé érzékeny" ra. feladatot háttérbe szorította. 1 Különösen nehéz helyzetbe kerültek azok a kerületek, amelyekben pedagógusok, vagy diákok közreműködését vették igénybe. Szélsőséges eset is akadt, pl. a XI., XII., XXI. kerületben, ahol a pedagógusok ellenállása több körzet anyagának visszatartásában nyilvánult meg. A VIII., X., és XVI. kerület a diákok rossz hozzállása miatt került nehéz helyzetbe. Az összeírás mindezek ellenére Budapest legtöbb kerületében február 3- áig befejeződött. Adatainak kerületi összesítése február 20-ig megtörtént. a/ A lakosság adatszolgáltatási készsége A népszámlálás végrehajtását a lakosság rossz közérzete befolyásolta, ami az együttműködési készség hiányában, nemegyszer a számlálóbiztosokkal szemben tanúsított durva megnyilvánulásokban öltött testet. A csökkenő életszínvonal és az általános bizalmatlanság közepette a tömegkommunikáció által nem kellő megvilágításban nyilvánosságra hozott 700 millió Ft-os költségkeret a lakosság minden rétegében és a számlálóbiztosok körében is ellenérzéseket váltott ki. b/ Propaganda ' \ A hagyományos központi propagandaeszközök (gyufacimke, postai levelezőlap, plakát, hirdetmény) mellett a sajtókampány a december 13-án meg1 tartott KSH. központi sajtótájékoztatóval indult, az ott elhangzottak azonban a TV-ben, a rádióban és a központi lapokban nem kaptak kellő hangsúlyt. Az összeírási időszakban ugyan megszaporodtak a tömegkommunikációban a népszámlálással foglalkozó anyagok, amelyek többsége kiállt az adatfelvétel mellett. Nagyobb visszhangot, érzékelhető hatást azonban a kritikus hangvételű - rossz közhangulatra építő - cikkek és műsorok váltották ki. | — _ . _ _______ _ , —---— ------------ —--------------------------- X ,£00--------------------------------------------------------------------------- J
