1990. március 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
21
; ra'" - L ti.:-./' ’• - > ■ / ot- Ú P « í 2 2. A TÁBLÁK FELIRATA A táblák felirata kisbetűs, nagy kezdőbetűvel. A) Utcanévtábla (1. ábra) Az utcanévtáblát egy piros vízszintes vonal két részre osztja, a felső rész mindig egy' sort tartalmaz: 1. sor' A kerület sorszáma római számmal, utána pont Szóköz után kerület vagy kér., kis kezdőbetűvel (rövidítve akkor, ha a városrész megnevezése olyan hosszú, hogy több helyet igénye!) ás egy vessző. Szóköz, majd a városrész megnevezése, nagy kezdőbetűvel. A sor végén nincs írásjel. (Rövidítve csak kér. fordulhat elő!) Amennyiben a városrész megnevezése nem szerepel, csak a kerület sorszáma és a kerület van a sorban, és utána nem áll vessző. Az alsó részen általában két sor (a tábla 2. és 3. sora) helyez- kedrk el. \ 2. sor A közterület elnevezése (nagy kezdőbetűvel, szabályos helyesírással, illetve történelmileg indokolt vagy a tulajdonneveknél elóforudlc eltérő írásmóddal). Az elnevezés végén írásjel nem szerepel, kivétel a sorszámmal helyettesített vagy sorszámra végződő elnevezéseknél kötelező 1. pont (pl. Október 6.). Rövidíteni nem szabad (nem áilhat BEVEZETŐ Ajtósi D. Ajtósi Dürer helyett, kir.-né királyné helyett stb) 3 sor A közterület megjelölése: út, útja, körút, tér, tere, Budapest Főváros Tanácsa VB Városrendezés: és építészeti megjelenésűek lehessenek, A betűtípus :s a régebbi kort körtér, körönd, utca, köz, lépcső, rakpart, sor, fasor stb. főosztálya megbízására 1985-ben a Magyar Iparművészet: idézi, de annyira semleges hatású, hogy díszkeret nélkül kis kezdőbetűvel. Rövidíteni nem szabad írásjel nem szeteFciskoia tanárai megtervezték a főváros új utcanév- és ház- alkalmazva nem régies Olvashatósági szempontból a nagy- pelhet szám tábláit. E tervezési munka eredménye e szabványterv. és kisbetűk egymáshoz viszonyított magassága és a betű- Külön esetek: amely a továbbiakban szabályozza a kivitel módját. méretek megválasztása a legújabb tapasztalatokon alapszik. a) Az alsó részen egy sorban is elférhet a közterület elnevezése és megjelölése (pl. ó utca. Fő utca) Ez az eset akkor A táblák terve a századunkban elterjedt zománcozott acél- Budapesten nem szükséges teljeskörű. azonnali táblacserét is, ha az elnevezés és megjelölés egybeírandó (pi. Felsőlemez táblákon alapszik. A hagyományos beépítésű város- végrehajtani, hanem úgy kell ezt a munkát ütemezni, ahogy erdősor) Ilyenkor 3. sor nem szerepel a táblán. Soron beiül részekben mind az utcatáblákat, mind a házszámtáblákat a kerületi tanácsok költségkerete ezt lehetővé teszi. E sza- betűméretet váltam nem szabad, a nagyobb betűméretet kell olyan díszkeretekbe toglaiva kell kihelyezni, melyek a műit bályzat éle’be lépése után már csak az eszerint gyártott táb- alkalmazni az egész sorban (2. ábra). i század utolsó negyedében használt öntvény táblák kiképzé- Iák kerülhetnek ki. b) Az alsó részben előfordulhat, hegy az elnevezés olyan \ sére, -díszít 'sere emlékeztetnek. A város más részeiben hosszú hogy nem fér e! a második sorban, még keskenyített I díszkeret nélküliek a táblák. Ez a megoldás teszi lehetővé. A mészkőtáblákat nem kel! kicserélni es a néhány még betűkkel sem. Ilyen esetben két sorba (2. es 3.) lehet írni. de \ hogy az egész városban egységes táblákat lehessen aikai- megmaradt múlt szazad: vagy e század eleji táblát is védeni úgy. hogy a 3. sorba m r a közterület megjelölése is beleférjen ( \nazm ugv. hccv a környezet ieileae szerint mégis eltérő . _. *o|! Ekkor minőkét.se: betűmérete azonos (3. ábra: jl '■ — l ♦ c* >
