1990. január 31. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
39
'- 2 esetén a szociálpolitikai kedvezmény különbözete nem jár; ugyanakkor bevezetésre kerül a lakásnélküli fiatal házasok részére 150 eFt-os külön állami támogatás; 4/ A fővárosi lakásrendelet 1990. január 1-től hatályos módosításainak hatása jelenleg nem mérhető le. Az, hogy jelentősen emeltük a szociális bérlakáshoz jutás és a helyi támogatás jövedelmi-vagyoni határait, jelentősen szélesítette a jogosultak körét, a lakásalap, illetve az anyagi eszközök bővítése nélkül. Ezt érzékelteti, hogy a lakásigénylők száma 1989-ben mintegy 2.500- zal; 71.107-re emelkedett. (A 3 és többgyermekesek száma kb. 10 %-kal nőtt; a kétgyermekeseké nem változott; fiatal házaspár az igénylők 27 %-a, 19.000 család). Lakással nem rendelkezik 57.049 család (80,2 %). 52.000 igénylő kér tanácsi bérlakást a tanácsrendelet- módosi- i tást megelőző jövedelmi viszonyok alapján! A módositott tanácsrendelet életszerűbb, humánusabb szabályai az igénylők és ezen belül a bérlakásra jogosultak számának további növekedését fogják eredményezni. (A nyilvántartott lakásigénylések összesített adatait az 1.sz.melléklet tartalmazza.) 5/ A Fővárosi Tanács által jóváhagyott hatályos lakáspolitikai irányelvek és lakásjuttatási program szerint ez év végéig 14-15 ezer igénylő lakáshelyzetét kellene megoldani. Ez az adat azonban tényleges kivizsgálásokkal csak részben megalapozott. Az 1989. októberi főosztályi intézkedéssel kezdeményezett kerületi felülvizsgálat számításai szerint ténylegesen 8-9.000 család van, akik részesei a középtávú programnak. Vannak kerületek, ahol a program teljesítése gyakorlatilag már befejeződött (VI., XVIII.) máshol viszont még többszáz igény kielégítésre vár. (pl.: VIII., IX., XIII., XIV.,) Az eltérés részben az igénylők összetételéből, a tervezés bizonytalanságaiból adódik; másrészt a megüresedő lakásállománytól, illetve a kerületi gazdálkodás színvonalé- <** tói függ. 6/ A lakásárak növekedése és a pénzügyi feltételek szi- I gorodása - sok egyéb, a lakosság életkörülményeit rontó tényező mellett - tovább gyengíti a fizetőképességet és felerősíti a tanácsok és a lakosság kapcsolatrendszerének feszültségeit. A jelenlegi helyzetben mégis feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a kerületi tanácsok lakásgazdálkodási tervező (névjegyzék-készitő) munkája a törvényes határidők szerint folyjék, mert ellenkező esetben az 1990. évi tervszerű lakásgazdálkodás lényegében csak a második félévre korlátozódna . I V tó
