1989. december 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
127
i í- 3 és a még felúj ítatlan objektumok/ nagy fajlagos karbantartási költségigénnyel. Az egész állomány karbantartási költségszükségletét a felsorolt tényezők kombinációja határozza meg. A problémával azért foglalkoztunk ilyen részletesen, hogy a költségbecslés nehézségeit és a minél nagyobb pontosságra való törekvés értelmetlenségét érzékeltessük. i b./ A források becslése 1 i A forrásoknál a következő meggondolásból kell kiindulni. A Vár jó állapotának helyreállításával illetve fenntartásá- ' val szemben nincs alternatíva. A szükséges pénzeszközök nagyobb részét, főleg az intenzív helyreállítási időszakban csak a társadalom képes biztosítani és biztosítania is kell. Ennek formája különböző lehet. A 7.3. pontban bemutatott B jelű forrásstruktúrával kapcsolatban nem lehet válaszolni arra akérdésre, hogy mennyire valószínű a megvalósulása, legfeljebb arra, hogy lehetségesek-e a benne szereplő értékek. Elsősorban az alábbi forrásokat kell megvizsgálnunk:- helyiségbérek- önkormányzati adóbevételek- idegenforgalmi jutalékok- Budavári alapítvány jövedelme- vállalkozások bevételei i | A helyiségbérek piaci viszonyok között, a kezelő érdekeltségét is figyelembe véve valószínűleg megkettőzhetők. i Az önkormányzat adóbevételeiből 10 mEt csak egy adóreform után, az adóbevételek jelenleg túlzott központosításának a • megszűntetése esetén lesz visszatáplálható. Ilyen adóreform a nem túl távoli jövőben elkerülhetetlen. OT Az idegenforgalmi jutalék 30 mFt-ja a Vár fővárosi idegenforgalmi jelentőségéhez képest igen szerény összeg. A Budavári alapítvány iránti érdeklődést és az áldozatvállalás mértékét nehéz prognosztizálni, de remélhető, hogy idővel az alapítványból jut évi 5 mFt a Várgondnokság céljaira. Az évi 10 rnFt-os vállalkozói bevétel a kifejlett Várgondnokság számára bizonyára nem elérhetetlen célkitűzés. I /TTL ! j ■ jl T 1 ^ __ g ,t . . * „ ;3Rflgfe
