1989. november 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

412

.,.JE0 » "K-tp | i- 3 ­- A kormány az átállás átmeneti időszakára vizsgálja meg továbbá annak lehetőségét, hogy a tanács, mint jogi személy, a lakásbérleti jog folytatására köthessen eltartási szerződést, továbbá a beépíthető telkek és személyi tulajdonú lakások magánszemélyek közötti adásvétele esetén rendelkezzen elővásárlási joggal. 3./ A Tanács egyetért azzal, hogy a lakásrendszer átalakítá­sát a lehető leggyorsabban meg kell kezdeni. A konkrét döntések meghozatalánál azonban figyelemmel kell lenni a társadalmi feltételekre is. A kormányt ezért a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben sem vezérelhetik egyoldalú pénzpolitikai szempontok. A Tanács ezért nem tud azonosulni azzal a kormányzati ot állásponttal, amely a lakásgazdálkodási intézkedéseket is a költségvetési egyensúly javításának rendeli alá. A testület a Kormány 199o. évi lakásgazdálkodást érintő tervezett lépéséről a következő véleményt alakította kTT- A bérlakásrendszer A központi szervek is javasolják az állami bérlaká­sok önkormányzati /tanácsi/ tulajdonba adását, de en­nek megvalósitására szabott rendkívül rövid idő 199o. május-junius - miatt az átállásra a főváros kép­telen felkészülni. De a mai ismereteink birtokában az is feltételezhető, hogy eddig sem az önkormányzati, sem a tulajdoni reformra vonatkozó kormányzati és országgyűlési döntéseket nem lehet meghozni. A Tanács szerint az előkészületekhez legalább 1 év szükséges, mert enélkül a tanácsok az alapfeltételek hiánya miatt kényszerhelyzetbe kerülnének s ez végső soron a lakos­ság terheit súlyosbítaná. A Tanács is osztja, hogy szükség van a lakbérrendszer megváltoztatására, de meggyőződése, hogy az áttérés csak fokozatosan valósulhat meg. Javasolja, hogy a fi­tervezett intézkedések közül 199o-ben első lépésben i OT csak a lakáson belüli feladatok elhatárolása, a viz- csatornadijak lakbértől való leválasztása, és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti dijának eme­lése történjen meg. Elfogadhatatlannak tartja, hogy ezen felül a központi javaslatok szerint még további lakbéremelésre is sor kerüljön. A központi intézkedések együttes hatása ugyanis a mértékektől függően legalább 15o, illetve 2oo %-os átlagos többletterhet jelentene a bérlakásban lakók számára. A lakóház fenntartás hiányzó forrásait pedig más ágazatok terhére az országosan tervezett 3,7 milliárd forintot meghaladó mértékben egy éves átmene­tinek tekinthető időszakban még a költségvetés bizto­sítsa. így elegendő idő állna rendelkezésre a központi és tanácsi szervek számára ahhoz, hogy az új differen­I 1 0 fi / t? ■ — — ' - \ . _____ _ ... J

Next

/
Oldalképek
Tartalom