1989. október 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
233
í- 4 pestiensia és a Tanulmányok Budapest Múltjából többé-kevésbé rendszeres megjelentetése tett lehetővé. Önkritikusan meg kell állapítanunk, hogy a BTM - az ország más múzeumaihoz hasonlóan - nem tett elégséges erőfeszítést a várostörténeti kutatások múzeumi koncepciójának kidolgozására. d) A BTM hosszú ideig nem fordított kellő figyelmet sem az adminisztratív intézkedéssel létrehozott "Nagybudapest" jelentős agrárnépessége, a peremkerületek lakossága életmódjának alakút lására, sem a hagyományos városi lakossági, foglalkozási rétegek kultúrájának feltárására. A tervszerű gyűjteményfejlesztést nem pótolták, s nem helyettesíthetik a kerületi helytörténeti gyűjtemények sajnos sokszor az alapvető tudományos dokumentációt is nélkülöző anyagai s a koncepciózus adatgyűjtést, tudományszervezést nem helyettesítheti az, hogy ezen gyűjtemények szakfelügyeletét a BTM gyakorolja, valamint a helytörténeti gyűjtemények gyarapítására fordított - évi 500.000,- Ft - központi tanácsi keret sem. Sikerként könyvelhetjük el, hogy az iparilag fejlett civilizációk nagy hagyományú városi lakossága életmódjának kutatására kidolgozott módszerek adaptációjával - városi néprajz, a kultúra életmód szempontú megközelítése - az elmúlt évben került elsőízben megfogalmazásra, Budapest néprajzi szempontú kutatásának koncepciója, amelyet szervezeti következményeivel együtt az intézmény önerőből kíván megvalósítani. e) A Fővárosi Képtár anyagának a Magyar Nemzeti Galériához történő 1953.évi átcsatolását követően a múzeumi törvény biztosította lehetőségek alapján a BTM alig 15 év leforgása alatt újjászervezte, s a későbbiekben tervszerű, szelektív, kvalitásorientált gyűjtéssel, valamint a Fővárosi Tanácsígyéb, nem muzeológiai szempontokat is magában foglaló mecénási tevékenysége révén rendszeresen továbbfejlesztette a képzőművészeti gyűjteményt. ! 1 ? ! L _________________________________J ► f * -----X * * •< ■ *3t?
