1989. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

329

» •>%* - xstp

tt; ■ ;

i- 7 Álláspontunk szerint a birósági eljárás felesleges és elsősorban az ügyfelek számára kényelmetlen, megalázó. Az elhúzódó birósági eljárásban az ügyfelek tulajdonképpen szembenálló felekké válnak - az egyébként vétlen szülőre pedig azt mondhatja környezete, hogy "a biróság elvette tőle gyermekét".

A per annyira elmérgesitheti az érintett személyek közötti viszonyt, hogy ez a felek, és a gyermek számára is káros lehet.

Példaként emlitjük, hogy a XIII. kerületi gyámhatóság által j^_.

1 kezdeményezett 17 birói eljárásból 9 esetben az ügy a régi

családbefogadással, egyszerű államigazgatási utón elintézhető lett volna.

Változott a jogszabály a szülői felügyeleti jogok gyakorlásának vonatkozásában. Nem tartjuk indokoltnak a szülők közötti vita esetében a hatáskör megosztását a biróság és a gyámhatóság között.

A korábbi és a jelenleg hatályos Csjt. is úgy rendelkezik, hogy együtt élő szülők a szülői felügyeletet együttesen gyakorolják. Elsősorban az ő joguk és kötelességük dönteni azokban a kérdésekben, amelyek a gyermek gondozásával, vagyonának kezelésével, valamint törvényes képviseletével kapcsolatosak. Előadódhat azonban, hogy a szülők véleménye eltérő, ilyenkor a gyámhatóság dönt.

A módosított jogszabály szerint a különélő szülök közösen gyakorolt szülői felügyeleti vitájában a biróság dönt. Ezeket az eseteket is a gyámhatóságok hatáskörébe kellene utalni.

Az oktatási intézmények véleménye alapján hátrányosnak tartjuk a képzés irányának kijelölése, illetve az életpálya megválasztás vonatkozásában az uj szabályozást. A továbbtanulás ugyanis

' 1 fa A I

I: © /■'éíik© . ■ ito'"©%fatt'

*