1989. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

326

i i Az esetek többségében a kiskorú leány terhessége a házas­ságkötés legfőbb oka. Egyre gyakrabban találkozunk kisko­rúak élettársi kapcsolatával, és az e kapcsolatokból szár­mazó gyermekekkel. A legtöbb ilyen jellegű probléma a cigány lakossággal kapcsolatos jelzés, mert ők nem tudják, vagy nem akarják megérteni, miért nem köthetnek házasságot, ha már amúgy is együtt élnek, cigány szokás szerint összeházasodtak, és gyermekük is lesz. r 1 A korhatár felemelése megnövelte a kiskorú házasságkötési kérelmek számát. /Lásd.: 1. sz. melléklet/. A jogszabálymódositás hosszadalmassá, nehézkessé tette az örökbefogadási eljárást és magát az örökbefogadást. S A Csjt. 48.§./3/ bekezdése alapján a gyermek születése után hat hónap elteltével a szülő úgy is adhat hozzájáruló nyilat­kozatot gyermeke örökbefogadásához, hogy az örökbefogadó sze­mélyét nem ismeri, és ezt a nyilatkozatot visszavonni nem le­het . ' ''P A gyakorlatban azonban sokszor eredménytelen, vagy szinte lehetetlen az önként nem jelentkező szülő felkutatása, - aki rendszerint munkásszálláson, albérletben élő leányanya, is­meretlen helyen tartózkodik, vagy lakóhelyét gyakran válto­gatja. Ha a szülőt sikerül meghallgatni és nyilatkozatát megadja, ak­kor az örökbefogadásnak nincs jogi akadálya, de még ezekben az esetekben is, a gyermek 9-10 hónapos kora előtt az eljárás nem fejeződik be és igy későn kerül családba. Egyéb esetben • » ■> I I I ■ ——,' (■ ma- 4 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom