1989. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

227

Budapest Főváros Tanácsa V.B.

Közlekedési és Közmű Főosztály

Tárgy: Tájékoztató a Nemzeti Panteon Bizottság létrehozásáról

T. Végrehajtó Bizottság!

Az elmúlt években különböző szervezetek (fegyveres testületek, művészeti szakszervezetek stb.) azzal a kéréssel fordultak a főosztályhoz, hogy ^

i neves elhunytjaik részére elkülönített parcellát vehessenek igénybe a

Mező Imre úti temetőben. E kérések kapcsán ismételten felmerü] a jelenleg nemzeti panteon jellegű Mezt Imre úti temető végleges helyzetének, szabályozásának szükségessége.

A temetőt 1847-ben nyitották meg, mint köztemetőt. 1866-ban két újabb- temető megnyitásával lehetőség nyílt arra, hogy a Kerepesi temető dísz- temetőként működjön tovább. A Városi Tanács határozatban mondta ki, hogy e temetőben az elhunyt neves tudósok, írók, művészek ingyen díszsírhelyet kapjanak.

Ekkor találkozunk először a városi vezetésnek azzal a törekvésével, hogy a neves elhunytak sírjait megkülönböztessék, egyfajta védelemben részesítsék .

1928-ban kezdték összegyűjteni a politikai, tudományos, irodalmi és művészeti élet kiválóságainak hamvait. Itt építették meg a Kossuth, a

V

Batthyány és a Deák mauzóleumot, azóta ebben a temetőben nyugszik Arany János, Jókai Mór, Kisfaludy Károly Vörösmarty Mihály és az ország számos híres egyénisége.

i

Ezt a munkát a II. világháború megszakította.

Az 1950-es években több szerv, bizottság foglalkozott a temető helyzetével, kezelésével. A Fővárosi Takács Végrehajtó Bizottsága 1956-ban hozott határozatával a temetőt védetté és egyben Nemzeti Panteonná nyílvánította. Kimondta, hogy a Meze Imre úti temető területén kialakítandó panteon park legyen közéleti kiválóságaink temetkező helye.

Á

. ¥ ■

I

* ******

4 í

W 1!

! i. ------------------------------------------------------------------------------